Képviselőházi irományok, 1901. XXIII. kötet • 301-317., LXVII-LXXV. sz.

Irományszámok - 1901-300. Az osztrák-magyar vámterület autonom vámtarifájáról szóló törvényjavaslat általános és részletes indokolása

300. szám. 169 tettek át. A tarifaszám b) tételének 350 koronás vámja a jelenlegivel szemben vámemelést jelent, ugyanis ezek az árúk jelenleg alapanyagukhoz képest 190"48, 214*29 ós 238"10 korona vám alá esnek; ugyancsak emeltetett a selyemfélékből készített borításárúknak, a melyek jelenleg mint selyemárúk 1190'48 koronás vámmal vannak terhelve, vámja is 1300 koronára, arra való tekintettel, hogy a selyemárúk vámja átalában emeltetett. A ruházati ipar egyes ágazatai nem fejlődnek arányosan; a férfiszabóipar igen fejlett s a fehérnemű ipar is az újabb időben fejlődésnek indult, ellenben a női ruházati ipar helyzete nem kedvező részben azért, mert ezek divatczikkek, részben pedig, mert a vámkülföld tömeges termelése saját piaczainkon is intenzív versenyt támaszt ezen iparágnak. 274. Külön meg nem nevezett ruházatok, fehérnemüek, pi'pereárúk. A magyar nagyipar 1898-ban 11,985.444 korona értékű ruházatot és fehérneműt termelt; ennél jóval nagyobb a kis- és a háziipar termelése. Ausztria ruházati ipara kivitelre is termel. A ruházatok vám díj szabásának jelenleg érvényben levő alakja, a mely szerint vám gyanánt a szövet vámja s ezen felül még 40°/

0-os vámpótlék fizettetik, kiválóan alkalmas arra, hogy a vámteher az árú értékéhez arányosan simuljon s mindenesetre sokkal jobb rendszer, mint a német tarifában fentartott, a mely a szövetek anyagához képest szabja meg az egységes vámtételt, s vámpótlékokat csak kivételes esetekben, a ruházatoknak csipkékkel vagy hímzésekkel való díszítése stb. esetére ír elő. Ezen rendszer és a vámpótlék nagysága, tekintettel a magyar fogyasztási érdekekre, változatlanul fentartatik. Az új német tarifa vámtételei az olcsóbb, közönségesebb szövetekből készített ruhákat illetőleg* átalában magasabbak és csupán a finomabb szövetekből készítettek némelyikére nézve alacsonyabbak, mint az általunk javasolt vámtételek. Jegyzetek a XXII—XXVI. osztályokhoz. Az I. SZámÚ jegyzethez. Ez a jegyzet a német mintára vétetett fel a tarifába; a benne foglalt intézkedés jelentőséggel csak a határszéli forgalomban bir, a hol egyes községek ezen kikészítósi művelettel foglalkoznak. Jelenleg ezek a kikészítési műveletek vámpótlók útján történő védelemben nem részesülnek. A 2. Számú jegyzethez. Megfelel a jelenlegi vámtarifa betűsoros árúlajstroma rendelkezéseinek; ezen intézkedésnek a vámtarifába való felvétele czélszerűségi szempontból történt. A 3. számú jegyzethez. A fémszálakkal kapcsolatos árúk vámja jelenleg az alapanyag minősége szerint egy egységes tételben van megállapítva, — tekintet nélkül az alapanyagot képező szövet minőségére, a mi a gyakorlatban aránytalan vámmegterheltetésekre vezetett. A javaslatban német mintára megállapított vámpótlék különösen annyiban czélszerűbb s a jelenlegi állapotnál méltányosabb, mert a vánrmegterheltetés jövőben mindig a szövet vámjától fog függni s a gyakorlatban a legtöbb esetben vámmérséklésekre s csak a legfinomabb szöveteknél, — továbbá a selyem- és a félselyemárűknál, — tehát általában a fényűzési czikkeknél fog vámemelésekre vezetni. Képvn. iromány. 1901—1906. XXIII. kötet. 22