Képviselőházi irományok, 1901. XXIII. kötet • 301-317., LXVII-LXXV. sz.

Irományszámok - 1901-300. Az osztrák-magyar vámterület autonom vámtarifájáról szóló törvényjavaslat általános és részletes indokolása

300. szám. 121 A vámterület kiviteli többlete 1901-ben S"8 millió korona értéket képviselt. A termelés fokozottabb védelme érdekében s azért, hogy legalább a kisebb értékű s nem nélkülözhetlen szükségletet képező ásványvizek behozatala megdrágíttassók, a vám 1'19 koronáról 1'50 koronára emeltetett. Jegyzet a 107., 109. és III. számhoz. A jegyzetben foglaltakkal a jelenlegi állapot tartatik fenn. XIV. Eledelek. A vámterületnek 1901. évben 24 millió korona értéket felülmúló és emelkedő irányzatot követő behozatala a kivitelt tetemesen meghaladja; e tekintetben csak az 1901. évben állott be a fris hús kivitelének hirtelen fellendülése következtében javulás. Magyarországon 1901-ben 20,900.000 K behozatallal — mely a vámterület behozatalát érték szerint megközelíti és szintén emelkedik — 24,200.000 K kivitel állott szemben. Igaz, hogy ez a forgalom túlnyomólag Ausztriával bonyolódik le. de az egyéb államokból eredő behozatal is jelentékeny mennyiséget (1901-ben 41.525 q-t 2.931.584 K értékben) képviselt és e mellett valószínű, hogy az Ausztriából behozott czikkek egy része is a vámkülföldről származik. A vámterület behozatalának legnagyobb része a halakra, sajtra és fris húsra esik, de egyéb czikkeknek behozatala is jelentékeny. Minthogy ezek a czikkek nagyrészt nálunk is kielégítő mérvben termeltetnek, a nagy behozatallal szemben a vámoknak emelése xígy mezőgazdasági, mint ipari termelésünk érdekében indokolt. A jelenleg érvényben levő vámok már azon oknál fogva is felemelendők, mert az új vámtarifában azon nyersanyagokra nézve, melyekből az ide tartozó czikkek készíttetnek, mint különösen a gabonára, lisztre, vágóállatokra, fris halakra stb. nézve az eddigi vámoknak emelése vétetik kilátásba, A vámoknak emelése pénzügyi szempontból is indokolt, miután a behozatalban rendszerint oly czikkek szerepelnek, melyeknek külföldről való behozatala nem elsőrendű szükséglet okából történik. Az eledelek behozatalából eredő vámjövedelem az 1891. évben 1,489.504 arany forintot képviselt, melynek több mint fele a halakra és a fris ós elkészített húsra esett. A jelenlegi vámtarifa az eledeleket 14 vámtétel alá sorozza. Az új vámtarifa részint a végből, hogy a vámok a védelmi szükséglet mérvéhez alkalmazhatók legyenek, részint a külfölddel folytatandó tárgyalásokra való tekintettel 24 vámtételt állapít meg. 113. Kenyér. Az érvényben levő vámtarifa a kenyér vámját a liszt vámjával egyenlő magasságban állapítja meg. A javaslat is ugyanezt az álláspontot fogadja el és ámbár 100 kg kenyér készítéséhez nincs szükség 100 kg lisztre, mégsem volna indokolt a kész gyártmányt kisebb vám alá vetni, mint annak nyers anyagát, a miért is a lisztre javasolt vám a kenyérre is alkalmazandó, ehhez képest a kenyér vámja a jelenlegi 8'93 K-ról 15 K-ra emeltetik. . A liszt vámjánál magasabb vámnak megállapítása azért nem szükséges, mert a kenyér víztartalmánál fogva 100 kg lisztből ennél nagyobb mennyiségű kenyér készül s így az említett vámnak védő Képvli. iromány. 1901—1906. XXIII. kötet. 16