Képviselőházi irományok, 1901. XXIII. kötet • 301-317., LXVII-LXXV. sz.

Irományszámok - 1901-300. Az osztrák-magyar vámterület autonom vámtarifájáról szóló törvényjavaslat általános és részletes indokolása

120 300. szám. mint a hordókban szállítottak, a mi a magasabb értékre való tekintettel nem indokolt; a palaczkokban való szállítás e mellett inkább biztosítja a bor eredetiségét is. A palaczkbor rendszerint inkább oly fényűzési czikk, a mely már ezen tulajdonságánál, de nagyobb értékénél fogva is méltán elviselheti a nagyobb vámot, az új . tarifában tehát a palaczkbor vámja magasabban, q-kint 75 koixmában állapíttatott meg. 110. Pezsg&hor. Az iparstatisztika szerint volt 1898-ban az országnak 10 pezsgöbor gyára évi 1.750 ezer palaczkra tehető termelőképességgel. Ez a termelőképesség azonban csak kisebb részben használtatik ki s 1898-ban csak 735 ezer palaczk termeltetett. Pezsgőtermelésünk a fogyasztás nagyobb részét fedezi s e mellett tetemes kivitelünk is van, mindazonáltal a behozatal átlag mintegy 6—700 q-val haladja meg kivitelünket; a behozatal nagy része franczia pezsgőre esik. A vámterületnek mintegy harmadfél millió korona értókét képviselő, csaknem kizárólag Francziaországból származó pezsgőbehozatalával szemben csak néhány ezer korona értékű kivitele van. Tekintettel a bor vámjának tervbe vett emelésére s arra a körülményre, hogy a pezsgőbor kizárólag fényűzési czikk, vámja pedig lényegében alkudozási vám, ezenfelül iparvédelmi szempontból is, a (szerződésileg 95'24 koronára mérsékelt) vámnak 119;05 koronáról 150 koronára való emelése hozatik javaslatba. 111. Ételhez való ecset. Eczettermelésünk legnagyobb része a kisipar javára esik. A termelés a. fogyasztást legnagyobb részben fedezi. E tarifaszám alá csak a 7%-nál kisebb eczetsavhydrát tartalmú eczetek és az eczetmóz (oxymel) tartozhatnak, mivel csak ezek alkalmasak közvetetlenül emberi élvezetre, míg az erősebb úgynevezett eczetesszencziák a konczentrált eczetsavak közé tartozván, az új tarifában, épen úgy, mint eddig, a vegyészeti árúk között maradnak. A tartályok neme szerint, melyekben az eczet forgalomba jön ós a melyekhez képes az érték is lényegesen módosul, e tarifaszám mint eddig, két részre osztatott, u. m.: a) hordókban és tömlőkben, b) palaczkokban ós másféle tartályokban. Mindkét tétel vámja, mivel a módosításra sem ok, sem óhajtás nem merült fel, az eddigi magasságban 12, illetve 24 koronára kikerekítve, vétetett fel. 112. Ásványvíz. Az ország ásványvízforrásokban szerfelett gazdag; ezen természeti kincsek kiaknázása, a termelés kiterjesztése folyamatban is van, a mint azt külforgalmi adataink tanúsítják. Asványvízbehozatalunk ugyanis 1891—1901. között 49.411 q-ról csak 53.525 q-ra emelkedett, ellenben kivitelünk 131.912 q-ról 186.954 q-ra növekedett s kiviteli többletünk értéke az 1891. évi 1.979 ezer korona értékkel szemben 1901-ben 3.096 ezer korona értékre rúgott. A behozatal legnagyobb része Ausztriára, egy csekélyebb hányad Németországra esik, míg a kivitel a világ minden részébe irányul.