Képviselőházi irományok, 1901. XXIII. kötet • 301-317., LXVII-LXXV. sz.

Irományszámok - 1901-300. Az osztrák-magyar vámterület autonom vámtarifájáról szóló törvényjavaslat általános és részletes indokolása

300. szám. 105 között 156 ezer q-ról 9 ezer q-ra, 16 millió korona értékről V2 millió korona értékre csökkent; 1901-ben ez a nagymérvű visszaesés már kiegyenlítődött s kiviteli többletünk, a mely 196 ezer q-ra rúgott. 17'7 millió koma értékkel felülmúlja még az 1893. évi maximumot is. A vámterület kiviteli többlete sohasem volt oly nagy, mint Magyarországé s a maximumban 1893-ban 89 ezer q-t tett 8'9 millió korona értékben; a sertésvész pusztítása idején a mérleg passzívvá lett, a maximumban 1898-ban 227 ezer q-val 16'3 millió korona értékkel; 1901-re azonban a mérleg aktivitása ismét helyre állott 13 ezer q, l2 millió korona értékű kiviteli többlettel. A vámterület disznózsír- és szalonna-forgalmának ezt a kedvezőtlen alakulását első sorban a sertésvész következtében megcsappant ha,zai zsírtermelésünk, másodsorban az aránytalan mértékben egyre növekedő amerikai sertészsír verseny okozta. A míg ugyanis az Amerikai Egye sült-Államok behozatala a vámterületre 1895-ben még csak 15.273 q-t tett, addig 3 év múlva (1898) ez a behozatal már 225.178 q-ra szökkent föl; a viszonyok javulásával 1901-ben ez a behozatal ismét a minimumra, 279 q-ra szállott le. Kétségtelen, hogy normális viszonyok közt sertéstenyésztésünk nemcsak bőségesen fedezi a belföldi szükségletet, hanem úgy élő sertésekből, valamint sertéstermékekből is tetemes fölöslegünk marad külföldön való értékesítésre. Oly termelési ág ez ennélfogva, melynél a vámvédelem csak biztonsági gát gyanánt szolgál az ellen, hogy a tengerentúli államok óriási termelési fölöslege kedvező konjunktúrák esetén a belpiaczot el ne hódítása az ország termelése elől. Hogy ilyen védőgátra mellőzhetetlenül szükség van, azt az e téren a legközelebbi múlt időkben súlyos kárunkra szerzett fentemlített tapasztalatok bizonyítják, mely tapasztalatok a konjunktúrák megfelelő változása, esetén bármikor újból ismétlődhetnek. Ez ellen az eshetőség ellen kívánjuk tehát vértezni magunkat akkor, midőn különösen a zsír vámjának némi mérsékelt emelése által a szóban forgó védőgátat — mely a multbn ilyen viszonyok közt elégtelennek bizonyult — némileg magasabbra kívánjuk emelni. Hogy a vámterület sertéstenyésztése ós tertéstermékekből való termelése rendes viszonyok közt kiviteli fölösleggel rendelkezik, azt bizonyítják a sertések forgalmára vonatkozó árúforgalmi statisztikai adatok, melyek szerint ugyanis tett: Évben 1892. 1893. 1894. 1895. 1896. 1897. 1898. 1899. 1900. 1901. A behozatal, darabot A kivitel, darabot A behozatal i többlet darabot A kiviteli többlet darabot 185.881 349.194 163.313 213.411 430.633 217.222 279.273 485.064 205.791 164.179 113.676 50.503 86.029 6.669 79.360 , 136.594 2.181 134.413 132.250 13.848 118.402 94.471 4.722 89.749 84.109 7.290 76.819 , 108.591 13.062 95.529 1895. júniusban Nemetország elrendelte a tilalmat, ennek folytán a kivitel lehetősége megszűnt. Sertéstenyésztésünk tehát 1895. óta kétszeresen súlyos helyzetbe jutott. T. i. — eltekintve a sertésvész járvány csapásától — még két ujabb értékesítési nehézséggel kell megküzdenie. Tenyésztésünk fölöslegének a vámkülföldön való értékesítése Képvh. iromány. 1901—1906. XXIII. kötet. 14