Képviselőházi irományok, 1901. XXIII. kötet • 301-317., LXVII-LXXV. sz.
Irományszámok - 1901-300. Az osztrák-magyar vámterület autonom vámtarifájáról szóló törvényjavaslat általános és részletes indokolása
104 300. szám. szövetkezetbe lépett kisgazdáknak jelentékeny jövedelmük van a tejből, holott az előtt és ma is ott, a hol ily értékesítő szövetkezetek még nincsenek, a tej nagyobbrészt a háztartásban használtatott fel, a nélkül, hogy a termelőre nézve jövedelmi forrásul, a, vagyoni gyarapodás számba vehető tényezőjéül szerepelt volna. A vaj termelő központok létesítése fontossággal bir még abból a szempontból is, hogy ott teljesen egyöntetű ós a külföldi piaczok igényeinek minden tekintetben megfelelő árú termeltetik természetes módon, minden idegen anyag hozzáadása nélkül. Az ezen telepeken előállított vaj csakis a tejgazdasági szaktudás és mintaszerű berendezések segélyével készülhet oly minőségben, mely a távoli piaczokra való szállítást megbírja, a nélkül, hogy minősége észrevehető csorbát szenvedne. Ez által válik lehetővé, hogy ujabban ezen vajtermelő központok termékeiket közvetlenül a, vámkülföldre, főleg Németországba, az egyes szövetkezetek által termelt vajat pedig Ausztria nagyobb fogyasztó piaczaira szállítják és ott sikerrel értékesítik. Magyarország vajbehozatala, a belfogyasztásnak nagymérvű emelkedése ellenére is következetesen csökken, így 1893. és 1901. között 3.290 q-ról fokozatosan 1.109 q-ra; kivitelünk ellenben, mely 1893-ban még csak 8.107 q volt, 1901-ben már a 45.651 q-t elérte. Kilencz óv alatt a kivitel tehát több mint ötszörösére emelkedett, de még mindig nem áll arányban tejtermelésünkkel, illetve tehénállományunkkal; a további fejlődés azonban annál is inkább remélhető, mert e téren az érdeklődés a kisgazdák körében igen nagy. Ausztriában a nagyobb tehénállomány és fejlettebb tejgazdaság folytán a vajtermelés is nagyobb, a mi a kiviteli többletből is kitűnik. A közös vámterület vajbehozatala 1890-ben 429 q-ról csekély változásokkal 1901-ig 667 q-ra, a kivitel ellenben 38.833 q-ról 74.748 q-ra emelkedett. A közös vámterület vaj kivitel ének mintegy 90°/o-a Németországra esik; de valószínű, hogy az ottani fejlett vajkereskedelem ezen mennyiség egy részét Angolországba továbbítja. A jelenlegi 23 K 80 f-nyi vámtétel eddig elég védelmet nyújtott vajtermelésünknek, mert hiszen a behozatal alig számottevő s ennek veszélye nem is fenyegetett, mert eltekintve az angol piaczoktól, Németország nagy fogyasztó területe eddig nem levén áthághatatlan védő gátakkal eltorlaszolva, kedvező értékesítési térül kínálkozott a termelő és kivivő országok fölöslegének. Figyelemmel kell azonban lenni különösen Oroszország rohamosan fejlődő állattenyésztésére s arra a körűiménj r re, hogy a modern tejgazdasági technika, valamint a tökéletesbített szállító eszközök segélyével Oroszország ós Szibéria máris évről-évre növekvő mennyiségű vajat visz ki. a középeurópai és angol piaczokra. Tekintetbe veendő továbbá, hogy a Németbirodalom új vámtarifája a' vajra 30 márkányi, vagyis 35 K 71 f-nyi vámot állapít meg, a minek következtében a mi oda irányuló vajkivitelünk lényegesen meg fog nehezíttetni. Tartani lehet tehát attól, hogy épen Oroszország feleslege is, a német piaczokról kiszorulva, ha ellene a német paritásnak szem előtt tartásával megfelelő védőgátakat nem emelünk, könnyen saját belföldi piaczunk meghódítására jelenhetnék meg. Ennélfogva szükséges volt vaj vámunkat az új német vámtarifa ezen czikkre vonatkozó tételének magasságáig, — 35 koronára — emelni. 89. Disznózsír, szalonna, lúdzsír stb. Oly kiterjedt sertéstenyésztéssel és sertóshízlalásal biró államban, a milyen Magyarország, nagy a zsír ós szalonna termelése is. Ezen termelésünk a sertésvész következtében válságon ment keresztül, a mely külforgalmi adatainkban is kifejezésre jut, a mennyiben disznózsír ós szalonna kiviteli többletünk 1893—1898.