Képviselőházi irományok, 1901. XXIII. kötet • 301-317., LXVII-LXXV. sz.

Irományszámok - 1901-300. Az osztrák-magyar vámterület autonom vámtarifájáról szóló törvényjavaslat általános és részletes indokolása

104 300. szám. szövetkezetbe lépett kisgazdáknak jelentékeny jövedelmük van a tejből, holott az előtt és ma is ott, a hol ily értékesítő szövetkezetek még nincsenek, a tej nagyobb­részt a háztartásban használtatott fel, a nélkül, hogy a termelőre nézve jövedelmi forrásul, a, vagyoni gyarapodás számba vehető tényezőjéül szerepelt volna. A vaj termelő központok létesítése fontossággal bir még abból a szempontból is, hogy ott teljesen egyöntetű ós a külföldi piaczok igényeinek minden tekintetben megfelelő árú termeltetik természetes módon, minden idegen anyag hozzáadása nélkül. Az ezen telepeken előállított vaj csakis a tejgazdasági szaktudás és minta­szerű berendezések segélyével készülhet oly minőségben, mely a távoli piaczokra való szállítást megbírja, a nélkül, hogy minősége észrevehető csorbát szenvedne. Ez által válik lehetővé, hogy ujabban ezen vajtermelő központok termékeiket közvet­lenül a, vámkülföldre, főleg Németországba, az egyes szövetkezetek által termelt vajat pedig Ausztria nagyobb fogyasztó piaczaira szállítják és ott sikerrel értékesítik. Magyarország vajbehozatala, a belfogyasztásnak nagymérvű emelkedése ellenére is következetesen csökken, így 1893. és 1901. között 3.290 q-ról fokozatosan 1.109 q-ra; kivitelünk ellenben, mely 1893-ban még csak 8.107 q volt, 1901-ben már a 45.651 q-t elérte. Kilencz óv alatt a kivitel tehát több mint ötszörösére emelkedett, de még mindig nem áll arányban tejtermelésünkkel, illetve tehén­állományunkkal; a további fejlődés azonban annál is inkább remélhető, mert e téren az érdeklődés a kisgazdák körében igen nagy. Ausztriában a nagyobb tehén­állomány és fejlettebb tejgazdaság folytán a vajtermelés is nagyobb, a mi a kivi­teli többletből is kitűnik. A közös vámterület vajbehozatala 1890-ben 429 q-ról csekély változásokkal 1901-ig 667 q-ra, a kivitel ellenben 38.833 q-ról 74.748 q-ra emelkedett. A közös vámterület vaj kivitel ének mintegy 90°/o-a Németországra esik; de valószínű, hogy az ottani fejlett vajkereskedelem ezen mennyiség egy részét Angolországba továbbítja. A jelenlegi 23 K 80 f-nyi vámtétel eddig elég védelmet nyújtott vajterme­lésünknek, mert hiszen a behozatal alig számottevő s ennek veszélye nem is fenye­getett, mert eltekintve az angol piaczoktól, Németország nagy fogyasztó területe eddig nem levén áthághatatlan védő gátakkal eltorlaszolva, kedvező értékesítési térül kínálkozott a termelő és kivivő országok fölöslegének. Figyelemmel kell azonban lenni különösen Oroszország rohamosan fejlődő állattenyésztésére s arra a körűiménj r re, hogy a modern tejgazdasági technika, valamint a tökéletesbített szállító eszközök segélyével Oroszország ós Szibéria máris évről-évre növekvő mennyiségű vajat visz ki. a középeurópai és angol piaczokra. Tekintetbe veendő továbbá, hogy a Németbirodalom új vámtarifája a' vajra 30 már­kányi, vagyis 35 K 71 f-nyi vámot állapít meg, a minek következtében a mi oda irányuló vajkivitelünk lényegesen meg fog nehezíttetni. Tartani lehet tehát attól, hogy épen Oroszország feleslege is, a német piaczokról kiszorulva, ha ellene a német paritásnak szem előtt tartásával megfelelő védőgátakat nem emelünk, könnyen saját belföldi piaczunk meghódítására jelenhetnék meg. Ennélfogva szükséges volt vaj vámunkat az új német vámtarifa ezen czikkre vonatkozó tételének magasságáig, — 35 koronára — emelni. 89. Disznózsír, szalonna, lúdzsír stb. Oly kiterjedt sertéstenyésztéssel és sertóshízlalásal biró államban, a milyen Magyarország, nagy a zsír ós szalonna termelése is. Ezen termelésünk a sertés­vész következtében válságon ment keresztül, a mely külforgalmi adatainkban is kife­jezésre jut, a mennyiben disznózsír ós szalonna kiviteli többletünk 1893—1898.

Next

/
Thumbnails
Contents