Képviselőházi irományok, 1901. XXIII. kötet • 301-317., LXVII-LXXV. sz.

Irományszámok - 1901-300. Az osztrák-magyar vámterület autonom vámtarifájáról szóló törvényjavaslat általános és részletes indokolása

300. szám. 103 XX Zsiradékok. Magyarország és a közös vámterület statisztikai adatai az ide tartozó czikkek forgalmában ellentétes képet mutatnak. Magyarország forgalmi mérlege ugyanis, az 1898. évtől eltekintve, mennyiségre és értékre nézve egyaránt mindig aktiv volt, míg a közös vámterület forgalmi mérlege mennyiségileg állandóan, érték tekintetében pedig a kilenczvenes évek közepe óta passziv. Magyarország és a vámterület forgalmi viszonyai között hasonlóság csak annyiban van, hogy a kilenczvenes évek második felében a forgalmi mérleg mind­két területen rosszabbodott, továbbá, hogy az 1900. évtől kezdve a forgalomban határozott javulás állott be és pedig Manyarországon jelentékenyebb mértékben, mint a közös vámterületen. A mérleg rosszabbodását Magyarországon és a vámterületen túlnyomó rész­ben a sertészsír, háj ós szalonna termelésében a sertésvész következtében beállott hanyatlás, illetve az ezen termékekből való behozatal növekedése s a kivitel csökke­nése okozta, a mint azt egyébként az ezen árúkra vonatkozó tarifatétel részletes ismertetésénél látni fogjuk. Magyarország az ezen tarifaosztályba tartozó czikkek nagy részéből, neveze­tesen a vaj, lúdzsír, disznózsír, háj. szalonna, margarin, faggyúból, szükségletét tetemesen meghaladó mennyiséget termel s a felesleget részint Ausztriában, részint pedig a vámkülföldön helyezi el. A felsoroltakon kivül egyéb, ezen tarifaosztálybeli czikkekből is nagyobb, bár szükségletünket eddigelé még nem fedező mennyisé­geket állítunk elő. A XI. tarifaosztályba tartozó azon czikkek vámjait, a melyek a belföldön is előállíttatnak, általában emelni javasoljuk oly mértékig, hogy termelésünknek a kellő mérvű vámvédelmet biztosítsuk. Szükséges ez a, fokozottabb vámvédelem azért is, mert a XI. tarifaosztályba tartozó czikkek nagy részénél Amerika versenyével kell megküzdenünk. A vámemelést mellőztük azon czikkeknél, a melyek a vámterületen, illetve Magyarországon vagy egyáltalában nem. vagy csak csekély mértékben termel­tetnek s a melyekre vonatkozólag a vám esetleges emelése a fogyasztást különösen az azokat felhasználó vagy feldolgozó ipar kárára drágítaná meg; ilyenek például a halzsír,' a pálma- stb. olaj. Ételzsiradékok. 88. Természetes vaj stb. Jelenlegi vámtarifánkban a természetes raj a mesterséges vajjal együvé foglal­tatik és azonos vámtétel alá esik; a helyesebb megkülönböztetés és meghatározás érdekében szükségesnek mutatkozott e két czikket külön venni, illetve részletezni. Magyarország egy évi vajfogyasztása mintegy 238 ezer q-ra tehető, melyhez hozzá számítva az évi 46 ezer q kivitelt, az évi termelést 284 ezer q-ra s mint­egy 45 millió korona értékre lehet becsülni. Szarvasmarha-tenyésztésünk örvendetes fellendülésével, a tejgazdaság is foko­zatosan fejlődik s az ujabban létesült tej szövetkezetek állandó gyarapodása, vala­mint az ezekkel kapcsolatosan szervezett vajtermelő központok működése folytán vajtermelésünk állandóan nagy mértékben növekszik. Főleg az említett szövetkezeti szervezkedésnek tulajdonítható vaj kivitelünk örvendetes emelkedése, mely közgazdasági szempontból annál értékesebb, mert a

Next

/
Thumbnails
Contents