Képviselőházi irományok, 1901. XXIII. kötet • 301-317., LXVII-LXXV. sz.

Irományszámok - 1901-LXX. 1903. évi IV. törvényczikk a kivándorlásról

IV. szám. 377 IV. szám. 1903. ÉVI IV. TÖKVÉNYCZIKK, a kivándorlásról. (Szentesítést nyert 1903. évi márczius hó 11-én. — Kihirdettetett az »Országos Törvénytár«-ban 1903. évi márczius hó 14-én.) Mi Bfeíi Ferencz József

9 Isten kegyelméből Ausztriai Császár, Csehország Királya stb. és Magyarország Apostoli Királya. Kedvelt Magyarországunk és társországai hü Főrendéi és Képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé: I. FEJEZET. A kivándorlásról általában. E törvény alkalmazása szempontjából kivándorlónak tekintetik az, a ki tartós kereset czóljából bizonytalan időre — külföldre távozik. 2. §. A kivándorlás tekintetében a következő korlátozások állanak fenn: a) azok, a kik a véderőtörvényen alapuló állítási vagy szolgálati kötelezettség alatt állanak, csak az erre illetékes hatóságtól nyert engedélylyel vándorolhatnak ki; b) azok, a kik ellen szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény miatt bűnvádi eljárás van folyamatban, nemkülönben az elitéltek a büntetés végrehajtása előtt nem vándorolhatnak ki; c) kiskorúak csak atyjuk vagy gyámjuk által Írásban adott és hatóságilag hitelesített beleegyezés mellett s a 15 éven alóli férfiszemélyek és a kiskorú nőszemélyek ebben az esetben is csak úgy vándorolhatnak ki, ha megbízható, felnőtt személy kíséretében utaznak s rendeltetési helyükön elhelyezésükről gondoskodva van; nem vándorolhatnak ki továbbá: d) azok a szülők, a kik 15 éven alóli gyermeküket itthon hagyni szándékoznak, a nélkül, hogy azok kellő gondozását biztosították; Képvh, iromány. 1901—1906. XXIII. kötet. 48