Képviselőházi irományok, 1901. XXIII. kötet • 301-317., LXVII-LXXV. sz.

Irományszámok - 1901-LXX. 1903. évi IV. törvényczikk a kivándorlásról

378 TV. szám. e) azok, a kik a rendeltetési helyig való utazáshoz szükséges pénzösszeggel nem birnak, vagy azon feltóteleknek, a melyek abban az államban, hová kivándorolni akarnak, a bevándorlásra vonatkozólag meg vannak szabva, meg nem felelnek; f) végül, a kik részére valamely külállam kormánya, vagy valamely gyarmatosító vagy hasonló társulat vagy magánszemély által tervezett telepítés czéljából egészen vagy részben ingyenes szállítás, vagy a szállítási költségek előlegezése helyeztetett kilátásba. 3. §. Minden kivándorlónak abba az államba szóló útlevéllel kell ellátva lennie, a melybe kivándorolni szándékozik. 4- §• A belügyminister gondoskodik, hogy a kivándorlók — kérelmükre — annak az államnak vagy vidéknek, hova kivándorolni szándékoznak, összes itt tekintetbe jöhető viszonyairól kimerítő és megbízható tájékozást nyerjenek. 5. §. Felhatalmaztatik a belügyminister, hogy a kivándorlást olyan államba vagy országba, hol a kivándorlók élete, egészsége, erkölcse vagy vagyona komoly veszélynek van kitéve, általában, vagy csak bizonyos foglalkozású egyénekre nézve ideiglenesen megtilthassa. Felhatalmaztatik a belügyminister, hogy a kivándorlást bizonyos meghatározott oly útvonalra vagy útvonalakra szoríthassa, a melyek az állami felügyelet és a kivándorlók érdekei megóvása szempontjából legmegfelelőbbeknek mutatkoznak. II. FEJEZET. A szállító-vállalkozók és meghatalmazottak. Annak, a ki kivándorlók szállításával akar foglalkozni, erre engedélylyel kell birnia. Az engedélyt a belügyminister adja meg. 8. §. Engedélyt nyerhetnek: 1. hazai vállalkozók, úgy egyesek, mint társaságok, ha a tulajdonos, illetve a személyes felelősséggel tartozó társasági tagok, részvénytársaságoknál pedig az