Képviselőházi irományok, 1901. XXII. kötet • 299-300. sz.
1901-299. Törvényjavaslat, a magyar korona országai és Ő Felsége többi királyságai és országai közt kötött vám- és kereskedelmi szövetségről
12 299. szám. ber hó 31-én felmondta. Ez a felmondás a vám- ós kereskedelmi szövetségnek az 1897. év végével való hatályon kivül helyezését czólozta. Miután azonban az említett tárgyalások az u. n. gazdasági kiegyezésre vonatkozó összes kérdésekre nézve az 1897. év folyamán sem voltak végleg befejezhetők, az előző kormány 1897. évi október hó 12-én törvényjavaslatot (250. ir. szám) terjesztett a képviselőház elé, melylyel a vám- és kereskedelmi szövetségnek 1898. évi deczember hó 31-ig való meghosszabbítása és ehhez képest a szövetség magyar részről 1896. végével történt felmondásának oly értelmezése vétetett kilátásba, hogy az nem 1898. január 1-óre, hanem 1899. évi január 1-ére érvényes. Ez a törvényjavaslat kikötötte, hogy az ügynek ily módon való szabályozása csak az alatt a feltétel alatt lép érvénybe, ha a megfelelő azonos határozatok a birodalmi tanácsban képviselt királyságokban és országokban is törvényerőre emelkednek. Ez a feltevés azonban az akkori osztrák parlamenti viszonyok következtében nem vált be s így a vám- és kereskedelmi szövetség 1897. deczember 31-ével tényleg megszűnt. Ennek helyébe a vám- és kereskedelmi viszonyoknak az az ideiglenes szabályozása lépett, melyét az 1898. évi I. t.-czikk állapított meg. Az idézett törvényczikk az országnak az 1867. évi XII. törvónyczikk 68. §-ában fentartott önálló törvényes intézkedési joga alapján elrendelte, hogy az 1897. év végéig fennállott vám- és kereskedelmi szövetség határozmányainak megfelelő állapotok 1898. évi deczember hó 31-ig hatályban maradnak, feltéve, hogy az ezen határozatoknak megfelelő állapotok és a viszonosság Ő Felsége többi királyságaiban és országaiban szintén változatlanul fentartatnak. Az 1898. évi I. törvényczikk tehát csak provisoriumot állapított meg, de egyúttal utasította a kormányt, hogy a vám- és kereskedelmi viszonyoknak állandó szabályozása iránt javaslatot terjeszszen elő. Ezen utasításnak megfelelve, az előző kormány 1898. évi április hó 20-án »a magyar korona országai és O Felsége többi királyságai és országai közt kötött vám- és kereskedelmi szövetségről« szóló (388. ir. szám) törvényjavaslatot terjesztette a törvényhozás elé. Ez a törvényjavaslat a magyar kormány és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormánya közt létrejött megállapodások alapján a korábbi vám- ós kereskedelmi szövetségi viszonynak helyreállítását czélozta. A törvényjavaslat szerint az új vám- és kereskedelmi szövetség határozatai az 1897. óv végével érvényben volt vám- és kereskedelmi szövetség határozataival azonosak lettek volna a törvényjavaslat 2. §-ában megállapított módosításokkal és kiegészítésekkel. Ezen módosítások és kiegészítések közül, mint fontosabbak az új átalános vámtarifa megalkotására és a gabonaőrlési forgalom megszüntetésére (vámszövetség IV. czikke), a vasutak kezelésére (VIII. czikk), a monarchia két államának államvasuti vonalain keresztül külföldre tranzitáló árúforgalomnak a vasúti díjszabások utján nyújtandó kölcsönös támogatásra és egyenlő elbánásra (új IX. czikk), a kormány részére a consuli intézmény működésére vonatkozólag fentartott befolyásnak, valamint a consuli hírszolgálat mezőgazdasági érdekeink gondozása czéljából való igénybevételének szabatosabb megállapítására és a kormány által külföldre kiküldhető szaktudósítókra (új X. czikk), a monarchia két állama közötti kölcsönös közbenső árúforgalomra vonatkozó statisztikai anyag gyűjtésére és közlésére (új XI. czikk), a közvetett adókra, adóvisszatórítésekre és kiviteli jutalmakra, továbbá a gabonaneműeknek Tirolba való bevitelénél szedett országos illeték megszüntetésére, illetve ezen illetéknek a Tirolban termelt gabonaneműekre való kiterjesztésére (új XII. czikk), a szabadalmi oltalomra (XVI. czikk), az árújegy-, mustra- és minta-oltalomra (XVII. czikk), az ál latforgalom megkönnyítésére
