Képviselőházi irományok, 1910. XIV. kötet • 285-298., XLVII-LXVI. sz.
Irományszámok - 1901-298. Sorozata azon feliratok és kérvényeknek, melyek „az 1889. évi VI. törvényczikk 14. §-ának módositásáról, illetve a közös hadsereg és a honvédség ujonczlétszámának megállapításáról” szóló 199. sz. törvényjavaslat ellen, valamint „az 1903. évben kiállítandó ujonczok megajánlásáról és póttartalékosoknak a közös hadsereg és - haditengerészet békelétszámának kiegészítése végett kivételesen leendő igénybevételéről" szóló 200. sz. törvényjavaslat ellen a képviselőházhoz benyujtattak
298. szám. 219 a magyar Képviselőháznál, hogy a nemzeti élet fejleményét megerősítő törvényeink és a függgetlen magyar közgazdasági tényezők megvalósítása mihamarabb bekövetkezhessek. A hosszú évtizedek után várva kérjük a magyar nemzet képviseletét, hogy az örökké hangzatos magyar ipar pártolása mellett adja jelét annak, miszerint tudatával bir a nemzeti ipar és kereskedelemben rejlő hatalmas erőnek fontosságáról és arról, hogy csak ezen tényezők összhangzatos fejlődésével akarja a szebb jövő alapján és a jövő nemzedék itthon való boldog megélhetésének alapját biztosítani. E hitben és édes remónynyel, de határozott öntudatos kérelemmel fordul a székes főváros iparos polgársága az országgyűlés képviselőihez, mint a hon atyáihoz, a honnan éltető melegséget, világosságot és példás áldásos munkásságot vár mindnyájunkra. Budapest, 1903. márczius 6. A székes főváros iparos polgársága a kiküldött bizottság és értekezlete nevében Thék Endre s. k, elnök és 5é társa. 37-ik melléklet a 298. számú irományhoz. 6.627. ikt. sz.: Kolozsvár szab. kir. város mindkét választó-kerületének pártkülönbség nélkül egybegyűlt választó polgársága. Nagyméltóságú Elnök Úr! Mélyen tisztelt Képviselőház! Kolozsvár szab. kir. város mindkét választó-kerületének választó-polgárai, politikai pártokra való tekintet nélkül, mai nap gyűlésre jöttünk össze, s hazafias aggodalommal látjuk, hogy az ország és lakosainak általános gazdasági helyzete, ipara, kereskedelme, mezőgazdasága válságba jutott. Minden téren tapasztalható az általános gazdasági pangás, s még nő aggodalmunk, ha a jövőbe tekintve alig mutatkozik remény, hogy e vigasztalan helyzet a közeli jövőben jobbra forduljon. Államháztartásunk pénzügyi egyensúlya a lakosság súlyos és már-már el is viselhetlen adó terhe mellett is csak nehezen tartható fenn éppen ezen óriási áldozatok miatt, a mit a véderő fentartására hozott, s folyton nagy arányokban szaporodó költségek okoznak. E miatt az állam költségvetésében sem az ország kulturális szükségletei kellően ki nem elégíthetők, sem a megrendült közgazdasági élet a megfelelő támogatásban és a szükséges befektetésekben nem részesülhet. így az általános válság kibontakozás helyett még borúsabb jövőre nyújt kilátást. 28*