Képviselőházi irományok, 1910. XIV. kötet • 285-298., XLVII-LXVI. sz.
Irományszámok - 1901-298. Sorozata azon feliratok és kérvényeknek, melyek „az 1889. évi VI. törvényczikk 14. §-ának módositásáról, illetve a közös hadsereg és a honvédség ujonczlétszámának megállapításáról” szóló 199. sz. törvényjavaslat ellen, valamint „az 1903. évben kiállítandó ujonczok megajánlásáról és póttartalékosoknak a közös hadsereg és - haditengerészet békelétszámának kiegészítése végett kivételesen leendő igénybevételéről" szóló 200. sz. törvényjavaslat ellen a képviselőházhoz benyujtattak
136 298. szám. vényjavaslat elvetése tárgyában a tisztelt Képviselőházhoz intézett feliratát tárgyalván, arra való tekintettel, hogy e javaslat már visszavonatott, azt a határozatot hozta, hogy az e javaslat visszavonása után benyújtott katonai javaslatok s az ujonczlétszám emelése ellen állást foglal s a javaslatok elvetése iránt hazafias kérelemmel fordul a Mélyen Tisztelt Képviselőházhoz. Midőn törvényhatóságunk e határozatot hozta, hazafiúi aggodalmaink e megnyilatkoztatásában két szempont vezérelte elhatározásunkat, az egyik a közgazdasági, másik a nemzeti szempont. Hazánk jelenlegi közgazdasági állapota minden illetékes tényező egyhangú beismerése szerint nehéz válságokkal küzd. Az ipar, kereskedelem pang, a mezőgazdasági helyzet a sok teher nyomása alatt megbillent. Népünk szegény, vállai a közterhek mindenféle neme alatt roskadoznak s ujabb teher elviselésére nem képesek. Pedig az ujonczlétszám emelése nemcsak új pénzáldozatot követel, nemcsak a véradó terhét fokozza, hanem ugyanazon mértékben apasztja a nemzeti munka napszámosainak dolgozó kezeit és szállítja alá a nemzeti termelés nagyságát. S annyival inkább megfontolandónak tartjuk ezt a kérdést, még a másik nemzeti szempontból is, vájjon a nemzeti munkaerők elvesztésében nyilvánuló s gazdasági teherbírásunk határain már túleső ezen áldozatot meghozhatjuk-e, mert a túlfeszített teherbírásunk mindeme ujabb áldozatkészsége egy a magyar alkotmány keretébe mindez ideig be nem illesztett intézmény számára követeltetik. S követeltetik akkor, midőn hazánkat a békés európai helyzet jelenlegi állása szerint külső megtámadtatás veszélye nem fenyegeti. Teljesen indokolt tehát a hazai közérzés e megszólamlása széles ez országban, midőn hazafias aggodalmaink a törvényhatóságok utján megnyilatkoznak s a hazánkra még egészséges gazdasági viszonyok közt is súlyos megterheltetóst jelentő katonai javaslatok ellen állást foglalnak. A nemzet szive dobbanásának kívánunk mi is hangot adni, midőn arra kérjük a Mélyen Tisztelt Képviselőházat, hogy a beterjesztett katonai javaslatokat elvetni méltóztassék. Komárom sz. kir. város közönségének 1902. évi november hó 12. napján tartott rendes közgyűléséből. Domány s. k., polgármester. 5.060. ikt. sz.: A makói és a szomszédos választókerületek pártkülönbség nélkül összegyűlt választó polgárai népgyülése. Mélyen tisztelt Képviselőház! A makói és a szomszédos választókerületek hazafias polgársága f. év november hó 23-án Makón pártkülönbség nélküli népgyűlést tartott, melyen egyhangúlag elhatározta, hogy míg egyrészről az önálló vámterület és az általános titkos községenkinti szavazással gyakorolt választási jog törvénybe igtatása érdekében kérvényez a képviselőháznál, másrészről a honvédelmi minister által ujabban benyújtott s a katonai létszám felemelését czélzó véderő-törvényj avaslat ellen tiltakozik, és e tényét szintén feliratilag hozza tudomására a képviselőháznak. A népgyűlésen a fentebb jelzett ügyekre vonatkozólag a következő három pontban foglalt határozat hozatott:
