Képviselőházi irományok, 1901. XX. kötet • 238-284. sz.

Irományszámok - 1901-263. Törvényjavaslat, a czukorra vonatkozó törvényhozás tárgyában Bruxellesben 1902. évi márczius hó 5-én kötött nemzetközi egyezmény beczikkelyezéséről

92 263. szám. czukortermelésnek a fogyasztás emelkedését meghaladó emelkedése okozta, ezért a válságos helyzetért kizárólag a jutalmakat teszik felelőssé. Az elfogulatlan biráló azonban ezt a felfogást nem oszthatja és a túltermelés okát a czukoripar terén is nagy részben azokban az általános okokban találhatja fel, a melyek ezt más iparágaknál is előidézik, és a melyek a túltermelésnek időről-időre, csaknem szüksegszerűleg való bekÖA r etkezését, a modern nagyipari szervezet legkárosabb következményekkel járó, de legnehezebben kikerülhető hát­ránya gyanánt tüntetik fel. A szabadverseny és a technikai haladás kihasználása — azok az alapok, a melyekre a modern nagyipari szervezet épülete fel van emelve —• kapcsolatban azzal a tónynyel, hogy a termelés egyéni fokozása az üzleti költ­ségeket csökkenti és a versenyképességet előmozdítja: következetes szükségszerű­séggel vonják maguk után az időszakonkénti túltermelést, annyival is inkább, mert az ember veleszületett kényelemszereteténél fogva az egyéni kezdeményezés ós erély kedvező üzleti viszonyok között soha sem olyan tevékeny, mint a mikor az üzleti viszonyok kedvezőtlenebbé fordultával, az üzletember minden erejét meg­feszíti, hogy műszaki tökéletesbítések bevezetése, a termelés fokozása, ha kell, idő­legesen kérlelhetetlen verseny előidézése és fentartása által pótolja azt, a mit az üzletmenet kedvezőtlenebbre való fordulása által veszített. Ezekben a körülményekben kell keresnünk az utóbbi évek során a ezukor­túltermelés valódi és fő okát, a melyekhez még hozzájárul az is, hogy a czukor­ipar a termelés korlátozása tekintetében nagymértékben függ a termósviszonyok­tól; kénytelen levén valamely év egész termését az illető év folyamán fel is dolgozni. És tényleg az utóbbi éveknek minden várakozáson felül jó czukorrépa­termóse nem kismértékben járult a czukortermelés fokozásához. Kétségtelen azon­ban ezek mellett, hogy némi, bár másodrendű és inkább közvetett szerepe, a répa­czukor termelését és kivitelét előmozdító jutalmaknak is volt e túltermelés elő­idézésében és fentartásában. Egyrészt az által, hogy a mint fentebb érintve volt, a jutalmak küszöbön álló nemzetközi eltörlése iránti várakozásban, mindegyik állam s mindegyik állam czukortermelői egyenkint és összességükben igyekeztek saját termelésüket lehetőleg fokozni, nem lévén valószínű a fokozás lehetősége a jutal­mak eltörlését közvetlenül követő időszakban. Másrészt az által, hogy a jutalmak élvezése lehetővé tette oly alacsony világpiaczi árak huzamosabb fentartását, a melyek jutalmak hiányában már okvetlenül a termelésnek korlátozását s ezzel a válság gyorsabb megszűnését vonták volna maguk után. E közben a mindinkább jelentkező túltermelés és az ezzel karöltve járó ala­csony világpiaczi árak hatása alatt eszmélni kezdenek azok az államok is, a melyeknek czukortermelését saját piaczukon is veszélyeztette a jutalmazott répa­czukor versenye. Amerika járt elől. Az Eszakamerikai Egyesült-Államok, egyrészt az ujabb időben ott is meginduló ós a kormány által nagyban támogatott czukor­rópatermelés érdekében, másrészt az ottani nádczukorfinomító vállalatok védelmére 1894-ben pótvámot hoztak be a jutalmazott czukorra. Ez a pótvám fontonkint Vio cent, azaz métermázsánkint 1 K 08 f volt, tehát oly alacsony, hogy számba alig jöhetett. Jelentősége mégis szerfelett nagy, mert ez volt az első kísérlet arra, hogy a termelő állam által adott jutalmakat a rendeltetési állam pótvámmal ellen­súlyozza. Ha ez az eljárás általánossá válik, vagy csak jelentékeny kiterjedést is nyer, a jutalmazási rendszer végét jelenti! Mert hatástalan az a termelési vagy kiviteli jutalom, a melyet a befogadó állam pótvámmal ellensúlyoz. 1897-ben tovább mennek az Eszakamerikai Egyesült-Államok es az addigi pótvámok helyett a »Countervailing duty«-nak nevezett kiegyenlítő vámot hozzák be, mely megfelelt a származási országban élvezett termelési vagy kiviteli jutalom

Next

/
Thumbnails
Contents