Képviselőházi irományok, 1901. XX. kötet • 238-284. sz.
Irományszámok - 1901-263. Törvényjavaslat, a czukorra vonatkozó törvényhozás tárgyában Bruxellesben 1902. évi márczius hó 5-én kötött nemzetközi egyezmény beczikkelyezéséről
263. szám. 89 A közvetlen előnyök abban állottak, hogy a mint a répaczukortermeles annyira fejlődött, hogy a hazai piaczok ellátásán felül, kivitelre is gondolhatott, a törvényhozások, ha nem akarták a répaczukor kiviteli képességét tönkre tenni — gondoskodni voltak kénytelenek a termelés alkalmával fizetett adó visszatérítéséről. De az érvényben volt megadóztatási módok mellett nem lehetett pontosan megállapítani, hogy a kész czukor súlyegységére mennyi adó esett. Hiszen ez minden egyes ipartelepre nézve változott, a szerint, a mint a vállalkozó, szakértelme ós egyéb, a termelést befolyásoló körülmények hatása alatt, többé vagy kevésbbé volt képes kihasználni azokat az előnyöket, a melyek az adóztatási rendszerben rejlettek. A törvényhozásoknak pedig meg kellett állapítani azt az összeget, a mely számításuk szerint a fizetendő adóból a kész czukor súlyegysógére esett, hogy ez az összeg a czukornak az adóvonalon át való kiszállítása esetén visszatéríttessék. Önként értetik, hogy a fent jelzett műszaki haladások következtében, mindenütt tényleg kisebb adó terhelte a kész czukor súlyegységet, mint a mennyi azt a törvényhozások számítása szerint terhelendő volt, s mint a mennyi a czukornak kivitele esetén visszatéríttetett. így keletkeztek a czukor kiviteli jutalmak, a melyek lehetővé tették azt, hogy az európai continentalis répaczukortermeles a külföldi piaczokon is megverje a koloniális nádczukortermelést. 1810-ben a nádczukoré az egyeduralom a világpiaczon; — a répaczukor csak a vegyészeti laboratóriumokban fordul elő. 1853/54-ben a világ összes czukortermelése 1,481.000 tonna; ebből esik répaczukorra 204.000 tonna, azaz 13'77°/ 0 , nádczukorra 1,277.000 tonna, azaz 8623°/ 0 . 1878/79-ben a világ összes czukortermelése 3,333.000 tonna, ebből a répaczukorra esik 1,640.000 tonna, a nádczukorra 1,693.000 tonna, tehát a répaczukortermeles csaknem eléri a nádczukortermelós mórvét. 1880/8l-ben haladja túl először a répaczukortermeles a nádczukortermelést, a mennyiben ebben a termelési időszakban a világ összes czukortermelésóből 1,801.000 tonna esik a rópaczukorra és 1,791.000 tonna a nádczukorra. A múlt század nyolczvanas éveinek folyamán hol a nádczukoré, hol a rópaczukoré az elsőbbség, mig az 1888/89-iki termelési időszak óta állandó ós rohamosan növekedő a répaczukor túlsúlya, annyira, hogy az 1901/902-iki termelési időszakban a világnak, 10,600.000 tonnát meghaladó összes czukortermelésóből, a becslések szerint 6,672.000 tonna, azaz 6273% a rópaczukorra esik ós csak 3,972.000 tonna, azaz 37'26°/ 0 jut a nádczukorra. Hogy ezek a közgazdasági fejlődés történetében talán páratlanul álló eredmények a répaczukor termelését és kivitelét előmozdító, a fent előadott módon keletkezett, és azóta a különböző államokban más-más alakot öltött jutalmaknak a következményei, az ép olyan kétségtelen, mint a milyen kézzelfogható, hogy ilyen, a közgazdasági élet természetes törvényeit gyökeresen felforgató mesterséges rendszabályok sok visszásságot is szültek. Természetes következményei voltak e visszásságok ezeknek a mesterséges eszközöknek, a melyek, mint minden ilyen mesterséges eszköz, hijjával voltak az önműködő szabályozóknak. Ez önműködő szabályozók hiánya okozta, hogy a répaczukor termelését és kivitelét előmozdító jutalmak nem szüntethették meg hatásukat akkor, a mikor, a répaczukornak a nádczukorral szemben való versenyképességét biztosítva, tulajdonképeni czóljukat elérték, hanem továbbra is hatva, hatásuk természetesen csakis a répaczukrot termelő államok egymás közti versenyének fokozásában merült ki. Ettől a pillanattól fogva elveszítették a répaczukor termelését ós kivitelét előmozdító jutalmak létjogosultságukat és megértek arra, hogy megszűnjenek. A dolog természetében rejlett azonban, hogy ezek a jutalmak csakis egyöntetűen, nemzetközi egyezmény utján voltak megszüntethetők, mert egyetlen európai állam Képvh. iromány. 1901—1906. XX. kötet. 12