Képviselőházi irományok, 1901. VIII. kötet • Az Osztrák-Magyar vámterület külkereskedelmi forgalma az 1890-1901. években. I. kötet

1901 Bevezetés

XIII túlnyomó része. A gyártmányoknak nem egészen harmadrésze az élelmezési és élvezeti ezikkekre s ezek közt főleg a ezukorra, lisztre és italokra esik, de igen jelentékeny kivitele van az osztrák-magyar vámterületnek a textilipar gyártmányaiból s ezek közt főleg a gyapjúárúkból, továbbá a ruházatokból, bőrárúkból, fa- és csontárúkból, üvegárúkból s díszmű- és apróárúkból is. A külforgalomnak származási és rendeltetési országok szerint való megoszlására vonatkozó adatok azt mutatják, hogy azok között az országok között, melyekből az osztrák-magyar vámterület importál, Németország áll első helyen, így például az 1901. évi 1.652-64 millió korona behozatali értékből 633*54 millió korona, vagyis az összes értéknek 38*33 százaléka esett a német birodalomra. Az előző éveknél nagyjában ugyanez az arány észlelhető, de figyelemreméltó, hogy a német birodalomból való behozatal aránylag jóval erősebben gyarapodott, mint az egész behozatal, minélfogva a Németországra évenkint eső arányszám is emelkedő irányzatot követ. Az abszolút számokat tekintve, azt látni, hogy míg az összes behozatal értéke 1891-től 1901-ig 1.227*43 millió koronáról 1.652*64 millió koronára emelkedett, addig a németországi behozatal ugyanezen időszak alatt 440*20 millió koronáról 633*54 millió koronára. A behozatalban a kőszén, pirszén, nyers bőrök, nyers pamut, nyers gyapjú, gyapjúfonalak, gyapjúárúk, bőr, vasárúk, gépek és járművek s a könyvek és nyomtatványok a legjelentékenyebbek s ezek közül főleg a kőszén, pirszén, nyers pamut és a könyvek behozatala mutat nagy emelkedést. Németország után NagyBritannia következik, mely országból a közös vámterületre behozott árúk évenkinti értéke meglehetős állandósággal 130—150 millió korona körül ingadozik. Ebből az összegből a pamutfonalakra, gyapjúra, gyapjúfonalakra, gyapjúárúkra, vasárúkra, rézre és textilipari gépekre esik a legnagyobb rész. Az Olaszországból való behozatal értéke 1897. óta évenkint szintén meghaladja a 100 millió koronát s 100 millió koronán felül volt az érték 1893-ban is, a többi években 70—90 millió koronára rúgott. A behozatalban még 1901-ben is a bor a legjelentékenyebb, bár ebben az évben a behozatal nagyon megcsappant. Pontos behozatali czikkek még a déli gyümölcs, hántolt rizs, friss gyümölcs, friss főzelék és a nyers selyem. Igen nagy emelkedést mutat az Észak-Amerikai EgyesültÁllamokból való behozatal. Innen 1891-ben még mindössze 47*u millió korona értékű árú jött be a közös vámterületre, a behozatal azonban egész 1900-ig szinte évről-évre nagy arányokban fokozódott, úgy hogy 1900-ban már 152*82 millió korona értéket képviselt. Az 1901. évben némi visszaesés állott ugyan be, de még az ez évi behozatal értéke is 128 millió koronányi tekintélyes összeget képvisel. A behozatalban a nyers pamut a legfontosabb, erre az árúra esik a behozatal értékének mintegy 60—65 százaléka. A nyers pamuton kívül még a disznózsír, — bár e czikk behozatala az utóbbi két évben nagyon visszaesett, — továbbá a nyers dohány, pamutmagolaj és a nyers réz említhetők. Az itt említett országokon kívül az európai államok közül még Svájczból, Francziaországból, Belgiumból, Oroszországból, Rumániából, Szerbiából és Törökországból, az Európán kívül fekvő országok közül pedig Brit-Kelet-Indiából, Holland-Kelet-Indiából, Egyiptomból és Braziliából van az osztrák-magyar vámterületnek jelentékeny behozatala. A kivitelnek csaknem fele része éven-