Képviselőházi irományok, 1901. VIII. kötet • Az Osztrák-Magyar vámterület külkereskedelmi forgalma az 1890-1901. években. I. kötet

1901 Bevezetés

XIV kint Németország esik, így az 1901. évi 1.885-46 millió koronára rúgó összes kivitelből 910-32 millió korona. A kivi­tel főleg a legutolsó három esztendőben vett jelentékeny lendületet, úgy hogy az 1899. évi kivitel értéke a megelőző 1898. évi kivitel értékét kerek 120 millió koro­nával haladja meg. Ellenben 1891-től 1898-ig bezárólag nagyon csekély a fej­lődés, sőt néhány évben jelentékeny visz­szaesés is észlelhető, úgy hogy a kivitel értéke, a mely 1891-ben 744-ss millió korona volt, 1892-ben 711*64 millió ko­ronára, sőt 1895 : ben 700-22 millió koro­nára szállott le. A Németországba kivitt árúk sorában, csupán a legfontosabbakat említve, ott találjuk: az árpát, malátát, lóheremagot, ökröket és egyéb vágó­marhát, lovakat, eleven és leölt szárnyast, tojást, nyers bőröket, nyers szerszámfát, fű­részelt faárukat, barnaszenet, ásványokat, stb. de még a felsoroltakon kivül is van számos árú, melyeknél az érték az évi 10 millió koronát meghaladja, élénk bi­zonyságául a német birodalomba való ki­vitel nagy jelentőségének. A kivitel nagy­ságát tekintve, Németország után itt is, mint a behozatalnál, Nagy-Britannia következik, mely államban az osztrák­magyar vámterület az 1901. évben 186-89 millió korona értékű árút helyezett el, sőt 1900-ban 201-25 millió korona értékűt. E két év adatai egyúttal a kivitel nagy­ságának legfelsőbb határát is jelzik; a korábbi évek legtöbbjében a Nagy-Bri­tanniába való kivitel nem érte el a 150 mil­liót, sőt 1892-ben a 100 millió koronát sem. Az ide kivitt árúk sorában a czukor a legfontosabb, mely árú mellett jelentőség tekintetében a többiek messze elmarad­nak, noha azok között is van nem egy árúczikk, mint pl. a liszt, tojás, bőr­keztyűk, üyegáruk, stb., melyeknél az évi kivitel 9—10 millió korona értéket képvisel. Az Olaszországba való kivitel szintén az utóbbi években, nevezetesen 1899. óta vett nagyobb lendületet, mely évben annak értéke első ízben haladta meg a 140 millió koronát, míg a korábbi éveknél kimutatott legnagyobb érték alig valamivel magasabb 120 millió ko­ronánál. Olaszország az osztrák-magyar vámterületre nézve főleg a lókivitel s a fűrészelt faáruk kivitele szempontjából bir nagyobb jelentőséggel, de tekintélyes meny­nyiségű bab, nyers gyapjú, gyapjúárú, selyemgubó, nyers selyem és papirosanyag is kerül innen az olasz piaczra. Franczia­országba, meglehetős állandósággal évi 50—60, egynehány évben közel 70 millió korona értékű árú megy ki a közös vámterületről, s az utóbbi négy évben a Törökországba való kivitel értéke is állan­dóan meghaladja a 60 millió koronát A fejlődés mértékéül szolgálhat, hogy az 1891. évi kivitel értéke még csak 32-46 millió korona volt. A Prancziaországba ki­vitt fontosabb árúk sorában a donga; füré­szelt faáruk, nyers bőrök, fapapirosanyag, bab s ujabban a liszt említhetők, míg a Törökországba kivitt árúk között a fino­mított czukor, kötött gyapjúárúk, sapkák, férfiruházatok és a papiros a legjelen­tékenyebbek. Szépen gyarapodott 1891. óta az Oroszországba való kivitel is, főleg a nyers szerszámfa, fűrészelt faáruk, pir­szén, gyapjúfonál, kaszák, gépek és mű­szerek kivitelének nagy emelkedése kö­vetkeztében. A felsorolt árúk kivitelé­nél mutatkozó kedvező fejlődésnek kö­szönhető, hogy, míg az 1891. évi kivitel még csak 35-62 millió korona értéket képviselt, addig 1899-ben már 80­9o mil­lió korona volt az oda kivitt árúk értéke. Igaz, hogy a legutóbbi két évben némi hanyatlás állott be, de az ezen éveknél kimutatott érték még mindig

Next

/
Thumbnails
Contents