Képviselőházi irományok, 1901. VIII. kötet • Az Osztrák-Magyar vámterület külkereskedelmi forgalma az 1890-1901. években. I. kötet

1901 Bevezetés

XII ezer koronákban szá zalékok )an I. Behozatal 1891 1896 1901 1891 1896 1901 685.240 780.924 972.902 55'83 55'3a 58'87 197.932 221.774 230.955 16-13 1571 13-98 344.254 408.876 448.785 28'04 28 97 27-15 Összesen 1,227.426 1,411.574 É 1,652.642 r t é k lOO-oo 100-oo lOO-oo ezer koronákban százalékokban II. Kivitel 1891 1896 1901 1891 1896 1901 640.586 636.588 818.805 40-71 41-12 43-48 Félgyártmányok 201.944 206.942 269.260 12-84 13-37 1428 730.894 704.478 797.392 46-45 45'5i 42-20 Összesen 1,573.424 1,548.008 1.885.457 100-oo lOO-oo lOO-oo A behozatalban a nyers anyagok állanak első helyen: ezekre esik 1891-ben a behozatalnak 5583, 1901-ben annak 58*87 százaléka. A behozatali nyers anyagok között az állat- és növény országból való élelmezési és élvezeti czikkek, nevezetesen a vágóállatok, tojás, kávé, déligyümölcs, nyers dohány és gabona, továbbá az ipari feldolgozás czéljaira szolgáló nyers anyagok, u. m. a nyers bőrök, nyers gyapjú, olajmagvak, nyers pamut, nyers juta, nyers fémek és ásványok, stb. s végül a kőszén és pirszén a legfontosabbak. Az élelmezési és élvezeti czikkeknek az ipari nyers anyagokhoz való aránya körülbelül olyképen alakul, hogy évenkint az összes \ nyers anyagoknak mintegy 30 százaléka ! esik az élelmezési és élvezeti czikkekre, 70 százalékapedigazipari nyersanyagokra. A félgyártmányok között, melyek aránya különben egészben véve sem nagyon jelentékeny, a különféle fonalak, továbbá a bőripar félgyártmányai, a zsíros olajok és vegyészeti segédanyagok foglalják le | a kimutatott érték legnagyobb részét. Végül a gyártmányok közül, melyekre a behozatalnak évenkint mintegy 27—29 százaléka esik, mint legjelentékenyebbek: az élelmezési és élvezeti czikkek (bor, sajtok, eledelek), továbbá a pamut-, gyapjú- és selyemárúk, ruházatok, vegyészeti árúk, vasárúk, kőárúk, gépek és járművek s műszerek, órák és apróárúk említhetők. Nagyon jellemző az évtized alatt végbement változás. A nyers anyagok aránya erősen emelkedett, a gyártmányoké és félgyártmányoké ellenben csökkent. A kivitelnek nyers anyagok, félgyártmányok és gyártmányok szerint való megoszlása egészen más képet nyújt, mint a behozatalé. Itt az első helyet úgy 1891-ben, mint 1896-ban a gyártmányok foglalják el 46-45, iUetőleg 1896-ban 45-51 százalékkal, míg a nyers anyagokra az előbb említett évben 40*71, az utóbbiban pedig 41-12 százalék esik. Említésre méltó jelenség, hogy míg a gyártmányok aránya határozottan csökkenő irányzatot követ, addig a nyers anyagoké s a félgyártmányoké fokozatosan emelkedik, úgy, hogy 1901-ben már több nyers anyag vitetett ki, mint gyártmány. A kivitt nyers anyagok között fontosság tekintetében a vágó- és igásállatok, tojás, gabona, nyers bőrök, fa, szén és ásványok állanak első helyen, míg a félgyártmányoknál: a malátára, len- és selyemfonalakra, papirosanyagra, főleg pedig a faipar félgyártmányaira (fűrészelt faáruk, donga, stb.) esik az érték