Képviselőházi irományok, 1901. VIII. kötet • Az Osztrák-Magyar vámterület külkereskedelmi forgalma az 1890-1901. években. I. kötet
1901 Bevezetés
XI zatal értéke 1897-ben is meghaladta a kivitel értékét, sőt mennyiség szerint tisztán gabonaneműekből az 1894. és 1895. években is behozatali többlet volt. Ez azonban az értéknél nem jut kifejezésre, részint azon okból, mert a behozatalban nagyobb arány esik az olcsóbb gabonaneműekre, másrészt annak folytán, mert az osztrák-magyar vámterületről kivitelre kerülő gabona jóval értékesebb mint az, a mely a behozatalban szerepel. A fenti táblázat adataihoz megjegyzendő még, a mire különben már történt utalás, hogy azokban az előjegyzés mellett behozott gabona és viszont kivitt őrlemények mennyisége nem foglaltatik bent, holott ez tudvalevőleg az őrlési forgalom megszűntéig igen jelentékeny volt. A VIII. tarifaosztály (vágó- és igásállatok) forgalmi adatait szintén az 1891— 1901. évekről, a következő kis kimutatás tartalmazza; VIII. Vágó és igás állatok 1891 1892 1893 1894 1895 1896 1897 1898 1899 1900 1901 érték ezer koronákban Behozatal 37.465 27.353 24.694 31.186 36.343 27.855 31.022 34.738 29.183 28.241 27.057 Kivitel 93.091 84.985 92.718 197.625 124.304 93.718 91.057 88.999 113.217 119.272120.496 Kiviteli többlet 55.626 57.632 68.024166.439 87.961 65.863 60.035 54.261 84.034 91.031 93.439 A fenti adatok szerint a közös vám- I területnek vágó- és igásállatokból is elégjelentékeny behozatala van, a melynek értéke az egyes években 25—35 millió korona körül ingadozik. Az érték nagyobb : része a Szerbiából behozott szarvasmarhára és sertésre esik, de a lóbehozatal is (Oroszországból) igen jelentékeny. A többi, ezen tarifaosztályba tartozó állatokból való behozatal egészben véve is alig éri el az évi 1—2 millió koronát. A kivitel 1894-ben volt legnagyobb, annak értéke a mondott évben 197'62 millió koronát képviselt. Ez évben főként az ökör- és sertéskivitel alakult rendkívül kedvezően, úgy, hogy a kivitt ökrökért 58'27, a sertésekért 58*21 millió korona jött be a közös vámterületre. Ám ez a kedvező alakulás már 1895-ben lényegesen megromlott, mert az ökörkivitel is nagyon visszaesett, a sertéskivitel pedig az azon év tavaszán nálunk fellépett sertésvész következtében harmadrészét sem tette az 1894. évi kivitelnek. Az 1896. év ujabb csökkenést jelez, mely, habár nem is nagy arányokban, egész 1898-ig folytatódik. A legutóbbi három évben a kivitel ismét kedvezőbben alakult, a mi egyrészt az ökörkivitel gyarapodásának, másrészt a lókivitel nagy föllendülésének köszönhető. A kivitt vágó- és igásállatok értéke a behozatal értékét minden évben jelentékenyen meghaladja. A kiviteli többlet, mint a kivitel is, 1894-ben volt legnagyobb, ennek az évnek eredménye mögött a többi éveknél kimutatott többletek kivétel nélkül messze elmaradnak. Az osztrák-magyar vámterület gazdasági helyzetének megítélése szempontjából érdekes annak vizsgálata, hogy a behozatalban és kivitelben szereplő árúk között mily arányt foglalnak el a nyers anyagok, félgyártmányok és gyártmányok. Az I. kötet 3. fejezetében (a 18—105 lapokon) közölt táblázatok erre nézve részletes tájékoztatást nyújtanak. Azok adatai alapján az 1891., 1896. és 1901. évek főeredményeit a következő kis táblázat mutatja be: ii*
