Képviselőházi irományok, 1901. VII. kötet • 178-273. sz.

Irományszámok - 1901-195. Törvényjavaslat, a kivándorlás szabályozásáról

282 195. szám. 41. §-a az által, hogy a 31. §-ban előirt vizsgálathoz a kivándorlási biztost is bevonja, az ellenőrzést még hatályosabbá akarja tenni. Ennek az ellenőrzésnek sikeres gyakorlása azt is megkívánja, hogy a biztosok a kivándorlókat szállító hajó összes viszonyairól bármikor tájékozást szerezhessenek, meg kell tehát nekik adni a jogot, hogy azok felől a hajóvezetőtől felvilágosítást kívánjanak vagy a hajó helyiségeinek és iratainak megtekintésével maguknak közvetlenül is szerezhessenek meggyőződést. A netán észlelt hiányokat orvosolni a belügyministernek, illetve a helyi hatóságnak álland feladatában. A kivándorlási biztos a belügyministerium segédközege lévén, közvetlen a belíigyminister rendelkezése alatt kell állania. Teendői és szolgálati viszonya részletesen lesz szabályozandó, a melyekre vonatkozó utasításnak kidolgozását és kibocsátását a 42. §. a belügyministernek, mint a törvény végrehajtásával megiázandó legfőbb hatóságnak tartja fenn. Hogy a kivándorlási biztos és segédszemélyzetének illetményei az állami költségvetésben állapíttatnak meg, az országgyűlés ellenőrzési jogából folyik. A hatodik fejezet a törvény intézkedéseinek megszegőivel szemben büntetéseket állapít meg. A szállító vállalkozók, valamint képviselőik ós ügynökeik elé a törvény által szabandó kötelezettségeket, illetve tilalmakat nemcsak a kivándorlók magánérdeke, hanem egyszersmind a közérdek is parancsolja. Azoknak megszegése tehát nem csupán magánjogi kártérítés, hanem büntetőjogi felelősséget is von maga után. E felfogásból indul ki a javaslat is, midőn a törvény és az annak alapján kibocsátott rendeletek megszegését büntetendő cselekménynek, és pedig tekintve, hogy itt csupán rendőri természetű szabályok megszegéséről van szó, kihágásnak minősíti, és arra megfelelő büntetést szab. A 43. §. a vállalkozó által elkövethető kihágásokat, miután annak mulasztása folytán nagyobb érdekek forognak koczkán, az 1879 : XL. t.-cz. 16. §-a értelmében megállapítható legnagyobb büntetéssel sújtja. A vállalkozó a büntetőjogi elveknél fogva csak saját cselekvései- és mulasztásaiért vonható felelősségre, tehát ha azokat helyettessé követi el, ez utóbbin lesznek megtorlandók. Ott azonban, hol a vállalkozó helyettesének bűnös cselekvényeiről vagy mulasztásairól tudomással birt, vagy azokat a köteles gondosság mellett elháríthatta volna, ő maga is bűnrészessé válik, miért is büntető utón szintén felelősségre lesz vonandó. Ugyané szakasz a hajóvezetőre — tekintettel a reá háruló kötelességek elmulasztásából az utasok élete, egészsége és vagyonára nézve előállható nagy veszélyre — mulasztásai miatt szintén oly magas büntetést szab meg. Az ügynökök működése korlátoltabb körre szorítkozván és alárendeltebb fontossággal birván, mulasztásai sem esnek oly súlyos beszámítás alá, miért is a 44. §. az általuk elkövetett kihágásokra mérsékeltebb büntetóstételt állapít meg. A kivándorlók szállítása és annak közvetítése a 7., illetve 15. §-ok értelmében engedélyhez lévén kötve, hogy e rendelkezésnek érvény legyen szerezhető és az ily engedélylyel nem biró vállalkozók és ügynökök működése meg legyen akadályozható, a javaslat 45. §-a az ily engedély nélküli működést is lehetőleg érzékeny büntetéssel kivánjá sújtani. Ugyané szakasz feljogosítja az eljárásra hivatott hatóságokat, hogy az engedélylyel nem biró vállalkozók által a postán küldött leveleket, hirdetményeket, mindenféle nyomtatványokat és hajójegyeket lefoglalhassa és elkobozhassa. E rendelkezésre az engedélylyel nem biró külföldi hajósvállalatokkal és kivan-