Képviselőházi irományok, 1901. VII. kötet • 178-273. sz.

Irományszámok - 1901-195. Törvényjavaslat, a kivándorlás szabályozásáról

280 195. szám. kozó és munkaközvetítő hivatalokat állíthat fel, ezenfelül felügyelőket nevezhet ki, kik az illető külföldi államokban utazva, az olasz kivándorlók helyzetéről adatokat gyűjtenek ós ezeket a kivándorlási biztosságnak beterjesztik; továbbá úgy ezek a felügyelők, mint a consuli hivatalnokok a kivándorló hajókat vizsgálják. Az államnak a kivándorlási ügyből folyó összes, úgy a bel-, mint a külföldön felmerülő költségei fedezésére a szállítók által fizetett díjakból, pénzbüntetésből ós egyéb jövedelmekből kivándorlási alap alkottatik. A magyai' kivándorlók támogatása érdekében eddig is történtek ugyan intézkedések, ilyenek nevezetesen, hogy new-yorki kikötőbe való érkezésnél az amerikai hatóságok által eszközölt vizsgálat alkalmával az ottani consulatusnak egy alkalmazottja kiküldetik, hogy a new-yorki magyar segítő-egyesület újjá szerveztetett s a kivándorlók támogatása czóljából állami segélyben részesíttetik, hogy némely helyen új consulatusok állíttattak fel stb. Azonban a kivándorlók száma váratlanul oly rohamosan felszaporodott, hogy ezek az intézkedések a rendelkezésre álló eszközök elégtelensége folytán azzal lépést nem tarthattak. Szükséges tehát, hogy a kivándorlottak védelmének ügye, a változott viszonyoknak megfelelően, tervszerűen rendeztessék, s az ehhez megkívántató anyagi eszközök megszereztessenek. E czélból a javaslat 34. §-a egy külön alap létesítését contemplálja, s abba az a)—d) pontok alatt meghatározott jövedelmeket utalja. Magának a védelemnek szervezése a kormány feladatát fogja képezni, s a következőkre fog kiterjedni: a) A kivándorlottak hátrahagyott családtagjainak segélyezése. A 2. §-ban megállapított korlátozás ellenére is megtörténhetik ugyanis, hogy a családfentartó kivándorol, a nélkül, hogy a hátrahagyott gyermekeknek gondozását biztosították volna, ily esetekben a humanismus kívánja, hogy a mennyiben máskép nem lehetne őket ellátni, e czólra a szóban forgó alapból segély nyújtassák, mi közvetve a kivándorlottnak is könnyebbségére szolgál. b) A rendeltetési kikötőhelyre megérkező kivándorlóknak útbaigazítása, a kínálkozó munka felőli tájékoztatása, illetve részére munkának közvetítése, s addig is, mig munkát nyerhetnek, elszállásolásukról való gondoskodás. Nagy szerep vár mindezeknél a külföldi magyar társadalomra, különösen az egyesületekre, melyek e czélból a kormány által erkölcsi és anyagi támogatásban részesülnek. c) A kivándorlottak jogi védelme. Az amúgy is tudatlan kivándorló az ismeretlen jogviszonyok közt teljesen tájékozatlanul állván, munkaadói és mások netáni kapzsiságának prédájául szolgálhat. Nagy jótétemény fog lenni tehát reá nézve, ha ügyes-bajos dolgaiban megbízható tanácsadóhoz fordulhat anélkül, hogy ujabb kizsákmányolásnak tenné ki magát. d) Az összetartás ápolására ós a hazafias érzés ébren tartására hivatott egyesületek létesítése és segélyezésére, mi a magyar kivándorlás szempontjából kiváxó fontossággal bir; mert különösen tót és ruthén ajkú kivándorlottjainkra nagy a veszély, hogy magukra hagyatva, a különféle nemzetiségi egyesületek segélyével űzött propaganda folytán hazafiasságukból kivetkőztettetnek, mi annál a körülménynél fogva, hogy kivándorlottaink nagy része ismét visszatér, ós annál az összeköttetésnél fogva, melyet itthon maradt honfitársaikkal fentartanak, a hazai nemzetiségi mozgalmakra is felette káros hatással van. e) A kivándorlottaknak a hazatérésben való segélyezése. Nem nézheti el az anyaország, hogy elmaradt fiai, kik a külföldön boldogulni nem bírtak, ott végkép elvesszenek, hanem azon kell lennie, hogy a hazába visszatérve, annál hívebben ragaszkodjanak ahhoz.