Képviselőházi irományok, 1901. VI. kötet • 149-177., XXVI-XLVI. sz.

Irományszámok - 1901-155. Törvényjavaslat, a kir. József-műegyetem állandó elhelyezésére szolgáló állami épületek létesitéséről

155. szám. 63 együttesen létesíttessék új otthon. E tervre nézve is elkészültek a műszaki munkálatok, mielőtt azonban kivitelük iránt az érdemleges tárgyalások megkezdettek volna, a kiszemelt terület egy része a II. számú női klinika, valamint új magánházak czéljaira lefoglaltatván, kivihetőségük feltételei megszűntek s igy történt, hogy midőn tárczám vezetését elvállaltam, hivatali elődeim tervét, hogy az új műegyetem a füvészkerten állíttassák fel, el kellett ejtenem, s a főváros területén más alkalmas telek választásáról kellett gondoskodnom. E telek-választást jelentékenyen megnehezítette az a körülmény, hogy folyton szem előtt kellett tartanom egyrészt azt, hogy a mai kor igényeinek megfelelő műegyetem létesítéséhez lehetőleg nagy kiterjedésű területre van szükség, hogy az intézetnek bármily arányú fejlődése esetén se ismétlődhessenek a mai állapotok, s másrészt meg törekednem kellett arra is, hogy a telkek megszerzése a fővárosi magas telekárak daczára se okozzon a kincstárnak túlnagy költségeket. Az előbbi követelménynek mindenben megfelelő telket sikerült találnom a Duna jobb partján, a Ferencz-József-hid budai hídfőjétől délre fekvő 32.728 négyszögöl nagyságú területben. Az ezen területet alkotó telkek az 1897. évi XXV. t.-cz. 1. §-ában nyert felhatalmazás alapján megszereztettek. Ezzel az új műegyetemi telek helyének kérdése végleg eldőlt s így az emelendő épületek tervezésével és az építkezés műszaki vezetésével a gróf Csáky Albin volt vallás- és közoktatásügyi minister által is felhívott Czigler Győző műegyetemi tanárt megbízhattam, ki a szükséges terveket és tervvázlatokat elkészítvén, lesz szerencsém azokat a tisztelt képviselőház pénzügyi bizottságában bemutatni és a képviselőház minden tagjának alkalmat adok annak betekintésére. Egyidejűleg tiszteletteljesen megjegyzem, hogy első izben az új műegyetem építése az egyes szakosztályok külön elhelyezésére inkább alkalmas pavillonrendszerben terveztetett, s csak utóbb költségkímélés czóljából határoztatott el, hogy a pavillon-rendszer mellőztessék s csakis a vegytan és a physika s elektrotechnika számára emeltessék egy külön pavillon, az oktatás többi ágai pedig mind egy főépületben nyerjenek együttes elhelyezést. A műegyetemi telepet e tervvázlatok szerint a következő épületek fogják alkotni: 1. a főépület; 2. a kémiai pavillon; • 3. a physikai és elektrotechnikai pavillon és végül 4. egy melléképület gépműhelynek. Az építkezés foganatosításához és a létesítendő épületek első felszereléséhez szükséges költségek összege a tanítás érdekeinek és a takarékosság elvének lehető szem előtt tartása mellett 10,000.000 koronában állapíttattak meg. Ezen hitel engedélyezését és az építkezéseknek még a folyó évben megindíthatása czéljából a törvényjavaslat 2. §-ában jelzett 1,000.000 korona átalányöszszegnek az állami pénztári készletekből rendelkezésemre bocsátását van szerencsém jelen törvényjavaslatommal a mélyen tisztelt képviselőháztól kérelmezni. Egyben tiszteletteljesen felemlítem, hogy a törvényjavaslat 3. §-ában az építkezés befejezésének határidejéül az 1911. év vége vétetett fel, s így az építkezés előrelátható hosszabb tartama mellett a fenti összegből fedezendő költségek az egyes évekre annyira meg fognak oszlani, hogy azok az államháztartás mérlegét nem fogják érzékenyebben érinteni. Az 1903. évtől kezdve szükséglendő költségek az állami költségvetésben tárczám beruházásai között fognak évenként előirányoztatni. Végül a műegyetem jelenlegi helyiségeinek az új műegyetem elkészülte után