Képviselőházi irományok, 1901. VI. kötet • 149-177., XXVI-XLVI. sz.

Irományszámok - 1901-156. Belügyminister jelentése a törvényhozáshoz, a zubrzyk ausztriai (gácsországi) község és a Mniszek magyarországi (Szepes vármegyei) községhez tartozó Medzibrodzse telep közti határvita tárgyában

64 155—156. szám. leendő hovafordítását illetőleg megjegyzem, hogy az állami számvitelről szóló 1897. évi XX. t.-czikk 35. §-ában foglalt rendelkezések értelmében azon állami épületek, a melyeknek különös rendeltetése megszűnt, a pénzügyi tárcza kezelésébe bocsátandók. Ezen rendelkezés a műegyetem jelenlegi épületeire is alkalmazandó. Ez azonban éppen nem zárja ki azt, hogy ezen épületek annak idején a pénzügyminister úrral folytatandó tárgyalások alapján az államkincstárnak esetleges új építkezések költségeitől való megkimélése czéljából egészben vagy részben más tanügyi szükségletek kielégítésére legyenek igénybe vehetők. Budapest, 1902. évi június hó 4-én. Wlassics Gyula s. k, m. hit. vallás- és közoktatásügyi minister. 15G* szám. Jelentés a törvényhozáshoz, a Zubrzyk ausztriai (gácsországi) község és a Mniszek magyarországi (Szepes vármegyei) községhez tartozó Medzibrodzse telep közti határvita tárgyában. Alapi Salamon Aladár mniszeki földbirtokos 1896-ban panaszt tett a vezetésemre' bizott belügyministeriumhoz, hogy a Mniszek községhez tartozó Medzibrodzse telep területén fekvő és a magyar kataszterben »Bosztokami« név alatt szereplő ingatlan birtokát a muszynai cs. kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság az ottani (gácsországi) telekkönyv javára telekkönyvezi s ekkép határsértést követ el. A tárgyalás folyamán kiderült, hogy régi határvita forog szóban, a mely a 19. század elejétől az 1850-es évekig tartott, midőn az, a közigazgatást azon időben tényleg Magyarországon is vezető cs. k. belügyministerium határozatával befejezést nyert. A cs. kir. belügyministeriumnak 1854. évi október 13-án 19.814. sz. alatt kelt s az ausztriai ós magyarországi hatóságok egyetértő javaslatán alapuló eme határozatával a szóban forgó terület Zubrzyk gácsországi községhez tartozónak mondatott ki; a fekvőség 1856. évi október 7-én a nevezett ausztriai községnek vegyes bizottságilag átadatott, s a határvonal az érdekelt ausztriai és magyarországi községek kiküldötteinek jelenlétében földhalmokkal és határárkokkal megjelöltetett, szóval, a határozat végre is hajtatott. Ez alapon úgy a gácsországi, mint a kassai pénzügyi hatóságok még 1854-ben utasíttattak, hogy a földadóműveleteket a hozott határozat értelmében javítsák ki; mindezek daczára a határrendezés ebbeli eredménye feledésbe ment; mert a kérdéses terület 1858-ban Kácse község hiteltelekkönyvébe vétetett fel s azóta rendszeresen szerepel a földadó alapjául szolgáló magyarországi munkálatokban. A kérdés felderíttetvén, igyekeztem a tárgyalást kiegészíteni akkép, hogy