Képviselőházi irományok, 1901. VI. kötet • 149-177., XXVI-XLVI. sz.
Irományszámok - 1901-155. Törvényjavaslat, a kir. József-műegyetem állandó elhelyezésére szolgáló állami épületek létesitéséről
62 155. szám. Melléklet a 155. számú irományhoz. Indokolás, „a kir. Józsei-műegyetem állandó elhelyezésére szolgáló állami épületek létesítéséről" szóló törvényjavaslathoz. A kir. József-műegyetem az 1879. évi XLVII. t.-czikk alapján a régi állatgyógyintézet Múzeum-körúti telkén létesített jelenlegi épületeit 1882-ben foglalta el. A műegyetem ezen új épülete azonban csak korlátolt számú hallgatóság (600) befogadására készült, mivel a törvényhozás az építkezés költségeire csak az addig használt helyiségekórt fizetett bérek tőkésített összegének megfelelő hitelt engedélyezett. Ez a megszorítás eleve kizárttá tette, hogy az építésnél az oktatás legégetőbb szükségletein kivül a várható fejlődés kívánalmai is figyelembe vétessenek. E túlságos takarékosságnak csakhamar meglett a sajnálatos következménye, a mennyiben már az épület elfoglalása után nyolcz évvel sűrűn hangzottak fel panaszok a helyszűke miatt s az elkövetett mulasztás hátrányai a hallgatóságnak távolról sem remélt nagy arányú szaporodásával évről-évre súlyosabban váltak érezhetőkké. Ezzel együtt az épület kibővítés szükségének gondolata mindjobban előtérbe lép. Miután pedig a legmostohább elhelyezése az építészeti szakosztálynak volt, ezen kellett először új pavillon létesítésével segíteni. Azonban az összes előadások és gyakorlatok megtarthatására úgy az ópüle- tekben eszközölt bővítések, mint ezen pótópítkezós nem bizonyult elegendőnek oly annyira, hogy a műegyetemi oktatásnak csak tűrhető lebonyolítása végett is, a műegyetem épületén kivül még öt helyen kellett mintegy 95.000 korona évi bór fizetése mellett helyiségeket bérelni, a melyek költséges átalakítások és berendezések után. s párhuzamos előadások tartása mellett is a tanítás czéljaira alig alkalmasak. Ezenfelül, hogy egyes igen nagy számú hallgatósággal biró előadások egyáltalában megtarthatók legyenek, az 1897. évi XXV. t.-czikkel rendelkezésemre bocsátott hitelből a műegyetem udvarán egy nagy előadási terem építéséről is kellett gondoskodni. A műszaki képzés sikerét gátló, a helyiségek elégtelenségéből és alkalmatlanságából eredő félszeg állapotok súlyát a műegyetem tanári kara régóta élénken érezte, s ezért előterjesztéseiben folytonosan szorgalmazta is azok megszüntetését. Kérésük nem kerülte el hivatali elődeim figyelmét, s előterjesztéseik, valamint a pótépítkezések elégtelensége miatt felmerült panaszok mindjobban megérlelték bennük a meggyőződést, hogy a műegyetem elhelyezésének bajain csak új, állandó jellegű, s az eddiginél sokkal nagyobb kiterjedésű épület emelésével lehet gyökeresen segíteni. Ezért már Csáky Albin gróf volt vallás- és közoktatásügyi minister megbízta Ozigler Gryőző tanárt, hogy a műegyetemnek az egyetemi füvészkert melletti területén leendő felépítéséhez terveket készítsen s majd utóbb Eötvös Loránd báró ministersége alatt az elhelyezési terv oda módosult, hogy a füvészkert és a szomszédos telkek felhasználásával mindkét egyetem részére
