Képviselőházi irományok, 1901. V. kötet • 107-148. sz.
Irományszámok - 1901-147. Törvényjavaslat, a gazdasági munkás- és cselédsegélypénztárról szóló 1900:XVI. t.-cz. kiegészitéséről
147. szám. 383 pénzbeszedőnek behajtás végett kiadott és rendszerint beszedés alatt levő összeg után számítandó. 3. A beszedett eseti díjak 70°/ 0-ának kifizetése után fenmaradó 30% kezelési költségeken kivül rendkívüli segélyezésekre és jótékony czélokra fordítandó, a miből az egylet azt következtette, hogy az alapszabályok czólzatával ellenkezésbe nem jut, ha bizonyos pénzkészlet felszaporodása esetén a kifizetett segélyösszegek után szedendő eseti díjakat elengedi, úgynevezett ingyenes esetjutaléknak engedélyezésével. Ilyen ingyenes eset 1900. év folyamán 24 esetben fordult elő, vagyis körülbelül minden 6-ik esetben. Ez által az egylet alaptőkéjének szaporítása azonban lehetetlenné válik, a mi által az egylet abba a helyzetbe jöhet, hogy tömeges járuléknak esedékessége idején — tekintetbe véve a hátralékos eseti díjakat is — alaptőke hiányában fizetésképtelenné válik, vagy, legalább az alapszabályokban megállapított 15 napi határidő alatt, ujabb jutalékokat kielégíteni képtelen. 4. Az egylet ellen emelt panaszok megvizsgálása alkalmával megállapíttatott, hogy az egylet előbbeni vezetősége alapszabályellenesen magasabb korú egyéneket is a tagok sorába felvett; továbbá a pénzbeszedő tagok felvételével is foglalkozott; hamis korbevallások alapján okmányok kérése nélkül tagokat bejegyzett; a pénzbeszedő tagok által neki átadott könyvecskében folytatólagos befizetéseket teljesített és azt pl. 17 frt fizetés után az illető tagnak 80 frtért vissza eladta, végül tagok házassági esetei után több esetben kétszer szedett díjakat. Ugyanezen pénzbeszedő ellenében megállapíttatott, hogy az általa bemutatott szerződés értelmében egj tag helyett a befizetéseket magára vállalta azzal a kötelezettséggel, hogy a kifizetendő járulék 1 j 3-át az átengedőnek kifizeti. Egy másik esetről a vizsgálat a következőket derítette ki: 1. A tagok felvételénél az alapszabályok szellemétől eltérőleg nem vizsgálták, hogy a bejelentett tag a beiratóval szülői, illetve gyámi viszonyban van-e, hanem a beírt tag megkérdezése, tudta és beleegyezése nélkül bárki részéről jövő beiratkozást elfogadtak. Ezen ellenőrzés nélküli eljárás következménye volt aztán, hogy a tagok beiratása körül a legnagyobb mérvű üzérkedések és visszaélések követtettek el harmadik személyek által. 2. A 13-ik §-ban megállapított életkort a tagok felvételére nézve közgyűlési határozattal leszállították. 3. A beiratasi díjakból befolyó összeget a 8. §. ellenére külön nem kezelték s így jelenleg alaptőkével az egylet nem bir. 4. A nászjutalék kiszámításánál a már ugyan módosított, de még bemutatási záradókkal el nem látott alapszabályokat vették irányadóul, jóllehet azoknak a rendelkezései még akkor érvényeseknek tekinthetők nem voltak. Sőt az alapszabályok szerint megillető nászjutalékokon felül a kifizetésre kerülő tagoknak az alapszabályoknak megerősítése után még az általuk befizetett eseti díjakat is kiszolgáltatták, mi által az egylet vagyonát indokolatlanul nagy mértékben megtámadták. Legújabban pedig a jutalékok kiszámításánál szintén az alapszabályoktól eltérőleg azt az eljárást követik, hogy jutalék czímén a befizetett eseti díjak kétszeresét szolgáltatják ki. Mindebből látható, hogy a jutalékok megállapításánál az alapszabályok rendelkezéseit úgyszólván soha sem tartották be. 5. A házasságra lépett és igénynyel biró tagok nászjutalókait nem a jelentkezés sorrendjében elégítették ki, hanem e tekintetben egészen önkényesen jártak el. 6. Előfordult oly eset is, hogy nászjutalékra jogosult tagot, jóllehet a bejelentés után hónapokon át fizettettek vele eseti díjakat — a helyett, hogy kielégítették volna — a tagok sorából minden indokolás nélkül egyszerűen törölték. 7. Végül választmányi, illetőleg közgyűlési határozattal a folyó évben a m. évi tiszta jövedelem 10°/ 0-át (mintegy 270 K-t) a választmány tagjai részére minden törvényes alap nélkül megszavazták és kiutalványozták. Nehéz volna megállapítani, hogy a tudatlanság, vagy a rosszakarat okozott-e
