Képviselőházi irományok, 1901. I. kötet • 1-28. sz.
Irományszámok - 1901-11. Törvényjavaslat, Sándor község közigazgatási és országgyülési képviselő-választókerületi átkebelezéséről
11. szám. 131 Az állatok, állati nyerstermények és ragályfogó tárgyak Ausztria, és Magyarország közötti kölcsönös forgalmának szabályozása czéljából létrejött megállapodás értelmében ugyanis a 350 négy szögkilométer, vagy ennél nagyobb határral biró községek az állatforgalom zavartalanabb lebonyolithatása végett kisebb állategészségügyi kerületekre oszthatók fel. Ennek a törvényjavaslatnak tárgyilagos kerete nem engedi meg, a közismereti) tények pedig feleslegessé teszik azoknak a kiváló előnyöknek a részletezését, melyek az állatforgalomnak a felosztással kapcsolatos zavartalanabbá tétele következtében a gazdasági életre általában, különösen pedig annak — hazánkban oly fontos — két ágára, az állattenyésztésre ós az állatkereskedelemre kihatnak. Az emiitett megállapodás, illetőleg a "földmívelósügyi minister úrnak azzal kapcsolatban kibocsátott körrendelete alapján Szabadka város közönsége olyan tervezetet készitett, melynek értelmében a kiterjedt határral ós állattenyésztéssel biró város területe 7 kisebb állategészségügyi kerületre osztatnék fel. Ennek a tervezetnek gyakorlati meg valósítását azonban lehetetlenné teszi Sándor községnek a földrajzi fekvéssel ellentétes mai közigazgatási beosztása. Az újabb nyilatkozat-tételre utasitott község és vármegye ezúttal is az átkebelezós ellen szólott; ahhoz azonban hajlandó volt hozzájárulni, hogy Sándor község Szabadka város egyik állategészségügyi kerületébe bevonassák. Ez a megoldási módozat azonban helyrajzi és törvényességi ,okból lehetetlen. Ott ugyanis, a hol ezt a viszonyok megengedik, az állategészségügyi kerületek határait — elvi és czélszerűsógi szempontból — a vasúti vonalak alkotják. Mivel pedig Sándor község határát két vasúti vonal három részre osztja, ennélfogva ezt a községet nem egy, hanem három szabadkai állategészségügyi kerületbe lehet csak beosztani. Az, hogy a közigazgatásilag Bács-Bodrog vármegyéhez tartozó Sándor község csak állategészségügyi szempontból csatoltassék Szabadkához, egyfelől ellenkeznék az 1888 : VII. t.-czikkel (125. és 126. §§.), másfelől a hatósági teendők összezavarására és illetékességi összeütközésekre vezetne, a mi úgy a jogkereső közönségnek, mint általában az állategészségügynek csak kárára válnék. Ha Sándor község mostani közigazgatási beosztása továbbra is fentartatnók, akkor Szabadka város állategészségügyi kerületi felosztása lehetetlenné válnék, s ez a város, — melynek állattenyésztése és állatforgalma országos szempontból is számot tesz, — az érdekelt Sándor községgel együtt elesnék a felosztással kapcsolatos kiváló előnyöktől, sőt — közvetlen és közvetett indokokból — az egész határára kiterjedő zárlatok gyakori alkalmazása miatt úgy a város, mint a zennek határa által körülvett Sándor község igen súlyos károkat lenne kénytelen elszenvedni. A fentebbiekben emiitett s ennek a törvényjavaslatnak elkószitésóre közvetlenül ható állategészségügyi és állatforgalmi szempontokon kivül még különösen a következő okok teszik szükségessé Sándor község átkebelezésót. Sándor község ugyanis — a mint ezt már megemlítettem — Szabadka város határában fekszik úgy, hogy a város külterülete teljesen körülveszi. A község a város belterületének végső pontjaitól alig egy kilométernyi, ellenben járási székhelyétől, Topolyától több mint 30 kilométernyi távolságra esik. Ebből önként következik, hogy a községnek az illetékes vármegyétől teljesen 17*
