Képviselőházi irományok, 1901. I. kötet • 1-28. sz.
Irományszámok - 1901-11. Törvényjavaslat, Sándor község közigazgatási és országgyülési képviselő-választókerületi átkebelezéséről
m • 11. szám. elszigetelt helyzete az útépítésre és fentartásra, a rendészetre és általában a közigazgatás menetére többé-kevésbbé zavarólag ós bénitólag hat. A községi lakosok az illetékes járásbiróságot, a kir. törvényszéket, az adóhivatalt, az utolsó távirdaállomást, a szükségleti czikkek beszerzésére ós az árúk értékesítésére szolgáló igazi kereskedelmi piaczot Szabadkán találják, s igy — ha a helyi természetszerűleg szűkebb látkörön felülemelkedve — a község igazi érdekét magasabb szempontból nézzük, azt kell konstatálnunk, hogy a községet a saját jólétével összeforrt összes forgalmi és egyéb életviszonyok egyenesen Szabadkához kötik. Hogy az átcsatolás folytán a községre háruló előnyök tudata a községi lakosok egy részét is áthatja, ezt igazolják azok a száznál több sándori lakos által aláirt kérvények, melyek az emiitett községnek Szabadka várossal leendő egyesítésére vonatkoznak. A mi az egyesités után előálló közterheket illeti, ezek nagyságának helyes megítélésénél két körülményt kell figyelembe venni. Az 1901. évi költségvetések adatain alapuló számitás szerint Szabadka városban az állami egyenes adók után 40°/o városi, Sándor községben 33—34°/o községi pótadó van kivetve, vagyis az átkebelezós után a jelenlegi sándori lakosok pótadója körülbelül 6—7°/o-kal magasabb lesz. Mivel azonban a mostani 33-—34°/o községi pótadóhoz hozzá kell még számítani a vármegyei útadót és a többi, vár megyei pótadót is, azért az egyesítés után előálló pótadóemelkedés csak látszólagos s a községi lakosok tényleges megterheltetése a reájuk háramló kiváló előnyök daczára a jelenleginél nagyobb nem lesz. A fenforgó ós fentebbiekben ismertetett körülmények gondos mérlegelése vezetett ennek a törvényjavaslatnak az elkészítésére, melynek tulajdonkópeni czélja az, hogy Sándor község Szabadka városhoz közigazgatásilag átkebeleztessók és ezen átkebelezós folytán azzal egyesittessék, (1 §.) Sándor község és Szabadka város egyesítésének szükségszerű folyománya az országgyűlési képviselő-választókerületi átcsatolás (2. §.), mert semmivel sem lenne indokolható, hogy Szabadka város választó-közönségének egy része a maga választói jogát ne helyben, hanem a 30 kim távolságra fekvő O-Kanizsán gyakorolja. Törvényeink, különösen az 1877. évi X t.-cz. 3. !§-á értelmében az országgyűlési képviselő-választókerületi beosztás bármilyen megváltoztatását csak a törvényhozás rendelheti el. Midőn közigazgatási átcsatolás kormányhatósági úton létesül, a törvényhozás számára fentartott választókerületi beosztás-változás természetesen csak utólag történhetik meg, a mint ezt á legutóbb alkotott 1900 : XIV. t.-cz. is igazolja. Midőn azonban a közigazgatási átkebelezóst a törvényhozás foganatosította, az illető törvény a választókerületi beosztás-változtatásról is mindenkor intézkedett. Ezek szerint tehát csak az eddigi törvényes gyakorlatnak és a czélszerüsógi követelményeknek teszek eleget akkor, midőn a közigazgatási és a választókerületi összhangzó átcsatolást együttesen és egyidejűleg hozom javaslatba. A választókerületi átcsatolásra vonatkozó intézkedést czélszerűen és zavar nélkül csak az év elején lehet életbe léptetni, mert a választói jog tényleges gyakorolhatásának alapját képező névjegyzék egy-egy naptári évre szóló hatálylyal évenkint kiigazittatik. Ha Sándor község valamely másik vármegyei választókerületbe osztatnék be, • akkor a tényleges átcsatolás megvalósítása mára jövő évi január hó 1-ón megtörténhetnék, mert ebben az esetben nem kellene mást tenni, mint e község országgyűlési kép viselő választóinak 1902. évre végérvényesen megállapított
