Képviselőházi irományok, 1896. XXXVII. kötet • 1057-1077., CCCLXXXIV-CCCXCIX. sz.
Irományszámok - 1896-1063. Törvényjavaslat a vármegyék pénztári és számvevőségi teendőinek ellátásáról
1063. szám 57 az állami költségvetés pénzügyi tárcza 2. czímén leendő felvétele esetén, e czímeken a kiadások összesen 1,467.468 koronával emelkedni fognak. De tekintettel arra, hogy ugyanilyen — és a vármegyei dologi kiadások csökkenése folytán számszerűleg csak később megállapítandó — összeggel az állami költségvetés belügyi tárcza 3. czímén a vármegyék közigazgatási, árva- és gyámhatósági kiadásainak fedezésére törvényhozásilag engedélyezett állami hozzájárulás főösszege aránylagosan apasztandó lesz: a vármegyék pénztári és számvevőségi teendőinek ellátása az államháztartás költségeinek emelkedésével járni nem fog. A járási számvevői intézménynek meghonositása új kiadást barit ugyan az államkincstárra, de e költségektől visszariadni azért nem szabad, mert ezek egyfelől a rendezettebbé váló községi háztartás és vagyonkezelés, másfelől a helyesebb adókezelés eredményeivel bőségesen megtérülnek. 4. §: A 4. §-ban foglalt rendelkezéshez megjegyzem, hogy a számvitel és ellenőrzés a szerfölött szétágazó állami közigazgatás czéljaira alkalmazva, illetve minden egyes számadási ágazat sajátságaihoz idomítva, a törvényes szabályozásra tömérdek sok változatos anyagot szolgáltatna. Ezért már az állami számvitelről szóló 1897 : XX. t.-cz. megalkotása alkalmával inkább csak azon lényeges elvek állapíttattak meg, melyek az összes számviteli rendszernek alapját képezik és ennélfogva a közigazgatás intézése körül maradandó jogállapotot létesítenek; míg a törvényben megállapított elveknek az egyes számadási ágak természetéhez, sajátságaihoz és a szolgálati viszonyokhoz való alkalmazása helyesen csakis a kormány által kibocsátandó részletes utasítások útján történhetik, melyekarészletek tekintetében oly gyakori módosításoknak vannak alávetve, hogy azokat törvény utján szabályozni nem volna czélszerű. Erre való tekintettel a vármegyei számvevőségi teendők ellátására nézve az állami számvitelről szóló 1897 : XX. t.-cz-. és az ennek végrehajtása iránt kiadott általános, a pénztári teendőkre nézve pedig az általános (állami) pénztári ügykezelésre nézve érvényben álló utasítás határozmányai szerinti eljárást kell kötelezően kimondani; mig a vármegyék autonóm jogkörére és a gyámügyi teendők természetére figyelemmel a szükséges különleges rendelkezésekre nézve úgy a pénztári, mint a számvevőségi teendők tekintetében az eljárás a belügy- és a pénzügyminister által kiadandó részletes utasításokban nyer szabályozást. 5. §. Az 5. §-ban foglalt határozmány szerint a vármegyei pénztárakként működő kir. állampénztáraknál (adóhivatalok) és a vármegyei számvevőségként működő s a kir. pénzügyigazgatóságok mellé rendelt számvevőségeknél alkalmazott tisztviselőknek, valamint a járási főszolgabirák mellé kirendelendő számvevőségi közegeknek szolgálati viszonyaira és felelősségére nézve az állami tisztviselőkre jelenleg érvényben álló törvények és szabályok lesznek irányadók és ezek úgy személyi, mint fegyelmi szempontból, — a vármegyei pénztári és számvevőségi teendők ellátása tekintetében is — a pénzügyminister rendelkezése alá tartoznak. Az állami költségvetés berendezése alapján ugyanis minden egyes minister (és az állami számvevőszék elnöke is) a tárczájához tartozó kiadásokra nézve, a törvényhozás által engedélyezett összeg erejéig közvetlenül bocsát ki utalványrendeleteket a pénzkezelő hivatalokhoz és a ministereken kivül utalványozási joggal a nekik engedélyezett hitel erejéig még más hatóságok is felruházhatok. De az állampénztárak (adóhivatalok) úgy szolgálati, mint személyi és igy fegyelmi tekintetben is közvetlenül a kir. pénzügyigazgatóságnak, közvetve pedig a pénzügyministernek vannak alárendelve, mig a számvevőségek az 1897 : XX. t.-cz. 87. §-a szerint KÉPVH. IROMÁNY. 1896—1901. XXXVII. KÖTET. 8
