Képviselőházi irományok, 1896. XXXVII. kötet • 1057-1077., CCCLXXXIV-CCCXCIX. sz.

Irományszámok - 1896-1063. Törvényjavaslat a vármegyék pénztári és számvevőségi teendőinek ellátásáról

58 1063. szám. úgy az előzetes, mint az utólagos számviteli ellenőrzés tekintetében önállóan működnek, e működésükért csak a ministernek felelősek és a 91. §. szerint fegyelmi vétségek miatt a szám­vevőségek főnökeit és tisztviselőit feleletre vonni, illetve ellenük a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot elrendelni a számvevőségi igazgató, vagy a minister vannak hivatva, minélfogva ezek a törvényes rendelkezések továbbra is érvényben tartatnak. 6. §. A 6. §. szerint az alispánok a jóváhagyott vármegyei költségvetésekben engedélyezett összegek erejéig, valamint a vármegyei alapok és alapitványok, úgyszintén a gyámpénztári tartalékalap tekintetében, az árvaszékek pedig a vármegyei gyámpénztárt érdeklőleg utalványo­zási jogot gyakorolnak. Az alispánok utalványozási joga azonban a közigazgatási és gyámható­sági kiadásokra nézve az állami hozzájárulás és a vármegyei költségvetésben megállapított összeg keretén túl nem terjedhet és az ezen túlmenő utalványozás előzetes kormányhatósági engedélytől lesz függővé téve. Oly czélból pedig, hogy az állami pénzkészletek a vármegyék által a költségvetés keretén túl, illetve a tényleg befolyt vármegyei- jövedelmek összegén felül igénybe ne vétethessenek, már a vármegyei költségvetések realitása szempontjából is megfelelő intézkedés fog tétetni az iránt, hogy az 1897 : XX. t.-cz. végrehajtása iránt kiadott utasítás 16. §-ában foglalt rendelkezés figyelembevételével a vármegyei költségvetésekbe felveendő és a vármegyék saját bevételeiből származó fedezeti rész előirányzata, a megelőző tapasztalati évben tényleg befolyt összegek alapulvételével történjék. 70 A közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről beterjesztett törvényjavaslat indokolásában rész­letesen feltártam azokat az előnyöket, melyek abból fognak származni, ha az alispánok és a főszolgabirák a pénzkezelés nyűgétől egészben vagy részben megszabadulnak, a 7. §. rendelke­zése tehát bővebb indokolást nem igényel. 8. §. A 8. §. szerint a vármegyei számvevőségként működő s a kir. pénzügyigazgatóságok mellé rendelt számvevőségek a vármegyei számtartás összes fokozatainak teljesítésére lesznek hivatva, lényegében tehát ugyanazon teendőket fogják végezni, melyeket ez idő szerint az állami számtartás tekintetében végeznek, minélfogva az e tekintetben felvett határozmányok az 1897 : XX. t.-cz. 87. §. rendelkezéseinek megfelelnek. 9. §. Ha a számvevőség a pénztári naplók szigorlatánál bárminemű szabály- és rendellenességet, helytelenséget, illetéktelen kifizetést, vagy más káros elszámolást fedez fel, a kifogás alá eső, vagy aggályosnak mutatkozó körülmények tisztázása és rendezése az illető számadó hivatalokkal közvetlen érintkezés utján lévén foganatosítandó: ezen a pénzügyminister rendelkezése alatt álló számadó és számvevő közegek között folyó számadási perben az 1897 : XX. t.-cz. 127—141. §-aiban foglalt rendelkezések folytán felmerülő teendők ellátását a tőrvényjavaslat 9. §-a a kir. pénzügyigazgatóságok, illetve számvevőségi igazgató utján a pénzügyminister hatáskörébe sorozza. Ez a rendelkezés a javaslat elvi határozmányaiból önként folyik, megjegyezvén, hogy a rész­letes utasításban meg fog határoztatni, hogy mily esetekben szükséges e tekintetben a törvény­hatósággal, illetve belügyministerrel egyetértőleg, illetve ezek meghallgatásával eljárni.

Next

/
Thumbnails
Contents