Képviselőházi irományok, 1896. XXXVII. kötet • 1057-1077., CCCLXXXIV-CCCXCIX. sz.

Irományszámok - 1896-1062. Törvényjavaslat a közsegélyre szoruló 7 éven felüli gyermekek gondozásáról

1062. szám. 31 a talált, továbbá a hatóságilag elhagyottaknak nyilvánított gyermekek ápolásáról* eltartásáról és neveléséről hét éves korukon túl gondoskodjék. A törvényjavaslat ezen szakasza tehát a községre nem ró új terhet, midőn a 7—15 éves gyermekek gondozási (eltartási, nevelési és kiképzési) költségeit reá utalja. Maga a törvényjavaslat pedig az által, hogy a községnek, mely eddig e feladat teljesitésére egyedül állott, segítségére rendeli az állam és vármegye közreműködését: a községeknek törvénynyel megállapított terheit inkább mérsékli. Természetes azonban, hogy mig eddig a község a vagyontalan árvákról — bármint kötelezték erre a törvények — többnyire csak igen fogyatékos módon gondoskodott, most a védelemnek a törvényjavaslatban megállapított szervezete mellett ennek a feladatnak teljesítése minden tényezőnek, tehát a községnek is komoly kötelességévé válik. 4. §. Azon összeg fejében, melylyel a vármegyei gyámpénztári tartalékalapok a közigazgatási költségekhez hozzájárulnak s mely az 1900. évben 376,486 kor. 84 fillért tett ki, a törvényjavaslat ezen szakasza szerint legfeljebb évi 400.000 korona állitható be a belügyi tárcza költségvetésébe. Miért mutatkozott czélszerűbbnek ennek az összegnek ilyen alakban való felvétele a költségvetésbe, a helyett, hogy a tartalékalapok közvetlenül forditsák ma közigazgatási czélokra lekötött jövedelmüket a gyermekvédelem czéljaira: az indokolás általános részében már kifejtettem. A törvényjavaslat az állami költségvetésbe felveendő összeget maximumként állapítja meg 400.000 koronában. így előreláthatólag mindjárt az első (1902.) évben nem lesz szükség az egész összegre, mert az 1901 : VIII. t.-cz. értelmében építendő összes gyermekmenhelyek nem fognak az 1902. év elején megnyilhatni s igy csak az évnek egy részében fog a segélyösszeg igénybevétetni. Sőt mivel az első években a 7 éven felüli gondozottak száma valószínűleg alacsony lesz, s csak később, mikor a 7 éven aluli korban felvett gyermekek átlépik ezt az életkort, fog e szám jobban emelkedni: a kérdéses összeg teljes igénybevétele esetleg még néhány évvel el fog odázódni. Ebből az összegből első sorban a vagyontalan községekbeli elhagyott gyermekek gondozási költségei fognak fedeztetni, még pedig természetesen abban a mértékben és sorrendben, a mint az illető községek vagyontalansága szükségessé teszi. Első sorban tehát a legszegényebb községek jönnek figyelembe s fokozatosan a többiek. Mivel a gyermekvédelemmel foglalkozó magánegyesületek és intézetek is az állam feladatán könnyitenek s mivel a magántevékenységnek ezen a téren való buzdítása és gyámolitása csak összhangban van a törvényjavaslat czélzatával: megengedi még e §., hogy az állami segélyösszeg V

4 részéből hasonló czélú magánegyesületek és intézetek is segélyezhetők legyenek, feltéve, hogy magukat — az eddig gondozottakon felül — megfelelő számú 7—15 éves elhagyott gyermek felvételére kötelezik. 5. §. ' E §. a gyámpénztári tartalékalapok jövedelmeinek azt a részét, mely sem a közigazgatási kiadásokhoz való hozzájárulás czéljára, sem más czélokra lekötve nincs, kívánja a 7 éven felüli gyermekek gondozási költségeire fordíttatni. Annak az összegnek számszerű megállapítása, melyről ebben a §-ban szó van, nem fog nehézségekbe ütközni. Itt ugyanis csak a gyámpénztári tartalékalapok évi jövedelme egy részének igénybevételéről van szó, nevezetesen a) a gyámoltak és gondnokoltak követelése és