Képviselőházi irományok, 1896. XXXVII. kötet • 1057-1077., CCCLXXXIV-CCCXCIX. sz.
Irományszámok - 1896-1061. A közigazgatási bizottság jelentése "a közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről" szóló törvényjavaslat tárgyában
10 1061. szám. kozásai is vannak, mint pl. a felebbviteli jog korlátozása és a büntető parancs életbeléptetése folytán, a nélkül azonban, hogy ez által a jogvédelem szabadsága, mint fentebb is kifejtetett, sérelmet vagy elhomályositást szenvedne, szóval a javaslatnak úgy alaki, mint anyagi része a fennálló törvények keretében mozog, a miből önként következik, hogy a végrehajtási rendeletek a törvényes hatásköröket, s a közigazgatási szervezet mai kereteit szintén nem érinthetik. Végül jóleső haladást látott a bizottság abban is, hogy azon modern állami intézményeket, melyeket eddig csak a magánélet vett igénybe, az állam saját igazgatási és háztartási körébe szintén bevezeti, s ekképpen a postaintézmény felhasználása által a kézbesítések modern jellegét, pontosságát, és gyorsaságát biztositja, a telefonintézmény bevezetése által, a bürokratikus módon gyártott felesleges jelentések és sürgetések kiküszöbölését lehetővé teszi, a postatakarékpénztár igénybevétele által pedig a közpénzek kezelésének mostani elavult rendszerét gyökeresen megszüntetvén, a check- és clearing intézmény felhasználása folytán egyrészt, a fizetési és elszámolási műveletek igazi egyszerűsítését biztositja, másrészt ezt az intézményt általános közgazdasági és szocziális érdekű hivatásának betöltésére még inkább képessé teszi. A fentebbiek alapján, s különös tekintettel arra, hogy a szóban lévő javaslat a jogorvoslati módozatok és határidők egységesítése, a rendőri büntető bíráskodás terén a forumoknak, a jogorvoslati határidőknek egységes szabályozása és a büntető parancs intézményének életbe léptetése, valamint a büntetéspénzek egységes kezelése által, a kézbesítéseknél a posta-intézmény igénybevétele, az ügyvitelnek, a pénzkezelés és számvitelnek az egész vonalon tervezett egységes szabályozása és a postatakarékpénztár felhasználása által, a közigazgatási eljárás és ügyvitel legjobban igénybe vett és legtöbb panaszra okot szolgáltató ágazatainál oly mélyreható, s egyrészt a nagyközönség, másrészt a közigazgatási szervezet által is régóta sürgetett javításokat czéloz, a mely javításoknak eredményét rövid idő alatt közigazgatásunk gyorsaságában, alaposságában, megbízhatóságában és olcsóbbságában fogjuk felismerhetni, mindezen okoknál fogva a bizottság a javaslatot általános tárgyalás alapjául egyhangúlag fogadta el, s annak megalkotásáért és beterjesztéséért a belügyministerium vezetésével megbizott ministerelnök úrnak és munkatársainak elismerését nyilvánította, annál is inkább, mert a kormány részéről a bizottságban az is kijelentetett, hogy az adó- és illetékügyeknek egységes kezelésére és egyszerűsítésére vonatkozó törvényjavaslat, ezen törvényjavaslatot rövidesen követni fogja. A bizottság a részletek tekintetében a következő megjegyzéseket és változtatásokat javasolja: A 2-ik §. c) pontjában e szavak: »valamint a vasúti műszaki« törlendők, mert a vasúti műszaki ügyeknek e 2. §-ban statuált kivételek közé sorolása felesleges, miután a közigazgatási bizottságnak a kereskedelemügyi ministerium ügykörét érintő hatásköréről kiadott rendelet értelmében a vasútépítés terén felmerülő műszaki ügyek tekintetében a közigazgatási bizottság elsőfokúlag jár el, a miből önként következik, hogy ezen ügyek a kormány felügyeleti jogkörében a kivétel statuálása nélkül is megmaradnak. A 3-ik §. első bekezdésének következő utolsó mondata helyett: »vagy határozata, avagy ennek alapjául szolgáló eljárása a törvényt sérti«, teendő: »vagy a határozat nyilván törvénybe ütközik, avagy a határozat alapjául szolgáló eljárás a törvényt sérti«, azért, hogy mentül szabatosabban állapíttassanak meg azon esetek, hogy mikor van két érdemben egybehangzó határozat esetén felülvizsgálati kérelemnek helye, nehogy ezen utóbbi körülmény más formában kaput nyisson a felebbezési hajlamnak, s ez által rést üssön a 2-ik §. azon rendelkezésén, mely a felebbezést bizonyos mértékig korlátozni óhajtja. A 8. §. b) pontjából e szavak: »és ez a határozat záradékában világosan és indokoltan ki van mondva«, kihagyandók s ugyanezen szakasz végpontja gyanánt a következők iktatandók: