Képviselőházi irományok, 1896. XXXVI. kötet • 1040-1056., CCCLXXIII-CCCLXXXIII. sz.

Irományszámok - 1896-1049. Törvényjavaslat a közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről

214 1049. szám. minden idejét a gyámügyi közigazgatás ellenőrzésének, vezetésének. Az árvaszéknél pedig hogy a most idő- s munkarabló felesleges teendők kevesbedvén, a dolgok lényege behatóbb mérlegelés és intézkedés tárgya legyen. De a szabályozott főszolgabírói s községi gyámügyi ügyvitellel a központba összefutó akta-intézés melleit az élet adminislrálása is előtérbe lép. Mert a főszolgabíró s község tudni fogja kötelességét, as. ellenőrzés tudni fogja, hogy velük szemben mit ellenőrizzen, — mindkettő biztositéka a haladásnak, — mig ma, a közvetlen ténykedésre hivatottak teendőinek szabályozatlanságában úgy maga a pontos működés, mint a szakszerű ellenőrzés lehetetlenné lett. * » * Meg vagyok róla győződve, hogy a fentebbi irányelvek szerint kidolgozandó egységes ügyviteli szabályzatoknak és az egyszerűsítés terén szükségszerűen még kibocsátandó egyéb rendeleteknek pontos és jóakaratú végrehajtása nagyrészben meg fogja szüntetni az eljárás terén most uralkodó bizonytalanságot, a sok téves gyakorlatot és mindazokat az alakiságokat, melyek részint természetes okokból, részint túlbuzgóságból, részint téves felfogásból eredtek, de mindenkor az ügymenet megzsibbasztására vezettek. A közigazgatásnak jól keresztülvitt egyszerűsítése ezenkívül felmenti a tisztviselőket sok alárendelt jellegű irodai munkától, mely eddig tehetségüket és munkaidejüket tulajdonképeni magasabb hivatásuktól vonta el; végül pedig előmozdítja a közigazgatási ügyek elintézésének alaposságát és gyorsaságát s mind ezeknél fogva a közszolgálat- és a közönség jogos igényeinek kielégítését. 33. §. Vármegyei hivatalos lap. Az 1886. évi XXI. törvényczikk 7. §-ának rendelkezései értelmében a közérdekű határozatok és a szabályrendeletek közhirré tétel végett a r. t. városoknak közvetlenül, a nagy- és kisközségeknek pedig a járási főszolgabirák útján nyomtatásban vagy kőnyomatú másolatban megküldendők. A határozatok és szabályrendeletek közhirré tétele a gyakorlatban — néhány vármegye kivételével — úgy történik, hogy a vármegye központján minden egyes közérdekű határozatot és szabályrendeletet annyi példányban sokszorosítanak, a hány község és rendezett tanácsú város van az illető vármegye területén. A sokszorosított példányokat az alispán a kihirdetésre vonatkozó külön intézkedésekkel kiadja a r. t. városok polgármestereinek és a járási főszolgabiráknak, ez utóbbiak ismét a községi és körjegyzőknek azzal az utasítással adják ki, hogy azokat a községek között oszszák szét és a kihirdetés megtörténtének igazolásául minden egyes községtől szabályszerűen kiálliíott kihirdetési bizonyítványt mutassanak- be. Ha egy-egy vármegyében a közhirré teendő határozatok és szabályrendéletek együttes évi átlagát csak ötvenre teszszük, akkor a kihirdetésekkel kapcsolatban az egész országban összesen körülbelül 272 millió ügyirat (határozati példány, rendelet, jelentés, kihirdetési bizonyítvány) származik. Hozzájárul még, hogy egyes községi elöljáróságok a kitűzött határidők és ismételt sürgetések daczára is a kihirdetési bizonyítványokat olyan nagy késedelemmel szolgáltatják be, hogy e miatt egyes ügyek érdemleges elintézése három-négy hónapig, sőt fél évig is késik. Ezen a tarthatatlan állapoton több vármegye hivatalos lap létesítése útján már segített. Az orvoslás azonban gyökeres csak akkor lehet, ha az egész országra egyaránt kiterjed