Képviselőházi irományok, 1896. XXXVI. kötet • 1040-1056., CCCLXXIII-CCCLXXXIII. sz.
Irományszámok - 1896-1049. Törvényjavaslat a közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről
1049. szám. 205 kedvezményesekről, a behivási parancsnak nem engedelmeskedő legénységről és a katonaszökevényekről. Utasítás és iratok a mozgósításról. Összeírás a lófogatokról és a szekerekről. Idő- és munkabeosztási táblázat a mozgósításkor foganatosítandó teendőkről. Érték- és ár szabályzat az erdei termékekről. Átvételi napló a csendőrség által átadott foglyokról. Ellenőrzési könyv a községek vizsgálata alkalmával telt intézkedésekről stb. A vezetendő havi, negyed, fél és egész évi kimutatások stb. és a felterjesztendő időszaki jelentések együttes száma úgy a főszolgabírói, mint a község- (kör-) jegyzői hivatalokban külön-külön megközelíti a négyszázat. Az időszaki jelentések határidői pedig valóságos naptárt tesznek ki úgy, hogy a hónapoknak csaknem minden napjára esik egy vagy több időszaki jelentés. Mindezekhez hozzájárul még az is, hogy bizonyos kimutatásoka t stb. nem is egy, hanem két vagy több példányban kell vezetni. A felsőbb hatóságok felügyeleti jogára való tekintettel az alsóbb fokú hatóságok igyekeznek ugyan jelentéstételi kötelezettségüknek eleget tenni, ennek a természetes eredménye azonban az, hogy kimutatásaik és jelentéseik nagyrészben megbízhatatlanok s a sok nyilvántartás és jelentés mellett az érdemleges intézkedés késik vagy elmarad. A havi kimutatásoknak és jelentéseknek csak igen kivételes esetekben van czélja, mert ezek az idő rövidsége és ennélfogva kellő tapasztalati alap hiánya miatt az állapotok igazi megismertetésére nem alkalmasak. Ezen okokból a különböző időszaki jelentések, kimutatások stb. sorozatának gondos átvizsgálása mellett, azoknak, melyek feleslegeseknek, mellőzhetőknek mutatkoznak, vagy a melyek a megbízható, gyakorlatias ellenőrzést ugy sem biztosítják, egészen beszüntetését, vagy megfelelően csökkentését szándékozom keresztülvinni akként, hogy a havi jelentések negyedévi, a negyedéviek félévi és igy tovább a jelentések fokozatosan hosszabb időkőzre vonatkozzanak. Az ügyviteli szabályzatok feladata gondoskodni arról is, hogy az időszakos jelentésekre kitűzött, rendszertelen határidők lehetőleg egységesek legyenek; a különböző czélokra több példányban, különböző hatóságokhoz intézendő időszaki jelentések, kimutatások stb. lehetőleg csak egy példányban állíttassanak ki, úgy, hogy azt használat után az egyik ellenőrző hatóság a másikhoz továbbítsa. Végül gondoskodni szándékozom arról, hogy a kimutatások stb. elkészítését, kezelését és felülvizsgálatát is rendkívül megkönnyítő, szabatos minták álljanak a hatóságok rendelkezésére és' hogy a hatóságokat a jelentéstételi és nyilvántartási kötelezettség teljesítésére az ügyviteli szabályzathoz függelékként csatolandó és igy az időközi változások szerint helyesbíthető »időszaki teendők és nyilvántartások jegyzéke« figyelmeztesse. Ezen a helyen megemlékezem a statisztikai adatgyűjtésekről és kimutatásokról, melyek hatóságainkra súlyos teherként nehezednek a nélkül, hogy megbízhatóságuk és tartalmi értékük a rájuk fordított munka mennyiségével csak megközelítő arányban is állana. Nemcsak a hatóságoknak, de magának a statisztika czéljainak is csak javára fog válni, ha a statisztikai kimutatások száma jelentékenyen csökkenni fog; ha az összehasonlító alapon készülő és hosszabb időközről szóló kimutatások csak az igazán lényeges adatokra fognak szorítkozni; végül ha a lakosságra, foglalkozásra, házakra stb. vonatkozó statisztikai adatgyűjtések más hasonló összeírásokkal (pl. adóösszeirással) egyidejűleg, ennélfogva megbízhatóbban s a hatósági közegek külön megterhelése nélkül fognak történni. 6) A magán és a közérdek szempontjából egyaránt hátrányos az, hogy ma a
