Képviselőházi irományok, 1896. XXXVI. kötet • 1040-1056., CCCLXXIII-CCCLXXXIII. sz.

Irományszámok - 1896-1049. Törvényjavaslat a közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről

1049. szám. 201 30. §. Az igazságügyi hatóságok határozatainak kézbesitésére a törvényjavaslat összes intéz­kedéseit nem lehetett kiterjeszteni, mert a szabályozás számos előfeltétele még hiányzik és mert e kérdés szabályozása a polgári perrendtartás reformjával kapcsolatosan külön tervbe van véve. Ebből az okból a törvényjavaslat 30. §-a csupán arra szorítkozik, hogy a bejelentési hivatal az igazságügyi hatóságok határozatainak kézbesitésére is igénybe veendő, a mi minden­esetre czélszerű. Ellenben az igazságügyi kézbesítésekre nézve fennálló többi törvényes ren­delkezéseket ez a törvényjavaslat egyáltalán nem érinti. V. Ügyvitel. 31. §. Egyöntetűség a rendeleti jog terén. A közigazgatási eljárás egyszerűsítése teljes és igazán eredményes csak akkor lehet, ha az egységes szempontok által vezérelt actio az egész vonalra (felülről lefelé) kiterjed. A következő szakasz indokolásában részletesen felsorolt irányelvek alapján a belügyminis­teriumban az ügyek elintézésénél és általában az ügyvitel terén az egyszerűsítéseket még a múlt évben elrendeltem, természetesen csak olyan terjedelemben, a mint ezt a központi igaz­gatás természete s az alsó és a középfokú hatóságok eljárásánál ma még irányadó régi rend­szer megengedte. Hasonló intézkedések történtek más ministeriumokban és a ministeriumoknak egymással való érintkezésénél is. Ezzel azonban a kormánynak a központi igazgatás, valamint az alárendelt állami hivatalok ügyvitelének egyszerűsítésére vonatkozó kötelessége még nincs kimerítve. Nagyon jól tudom, hogy az állami központi és az alárendelt állami hivatalok ügyrendje szintén rászorul az egységes elvek szerinti egyszerűsítésre. Ezért a kormány — a törvényhozásnak e részben szükségtelen külön felhatalmazása nélkül is — elsőrendű kötelességének tartja, hogy az állami hivatalok ügyvitelét azonos elvek alapján egyszerűsítve, egységesen szabályozza. Ezenfelül — az alsóbbfokú hatóságok eljárásának egyszerűsítése érdekében is — fel­tétlenül szükséges az a további fontos lépés, hogy a ministerium az idők folyamán kibocsátott — és az indokolásom általános részében kifejtett természetes okok folytán a mai szövevényes és nehézkes eljárás megteremtésében közrejátszott — azon rendeleteket átvizsgálja és módo­sítsa, melyek az általános közigazgatási hatóságok (különösen alispánok, polgármesterek, főszolgabirák, községi [körjjegyzők) állandó közreműködését irják elő. Ezeknek a rendeleteknek (szabályzatoknak) azonos irányelveken alapuló s az egy­szerűsítési összes intézkedésekkel összhangzó revíziója az egyszerűsítési terv eredményes meg­valósításának olyan sarkalatos alkateleme., hogy annak szükségessége és az első tekintetre is feltűnő üdvös következményei bővebb megvilágítást nem igényelnek. A 31. §-ban foglalt rendelkezéshez képest a ministerium intézkedni fog, hogy az egy­szerűsítési munkálatok befejeztével és ezek betetőzésekép az érvényben maradó, valamint a módosított rendeletek összegyűjtessenek, a tételes rendeleti joganyag szakok szerint rend­szeres gyűjteménybe foglaltassák akként, hogy abba a későbbi változások könnyen beilleszt­hetők legyenek. EÉPVH. IROMÁNY. 1896—1901. XXXVI. KÖTET. 26

Next

/
Thumbnails
Contents