Képviselőházi irományok, 1896. XXXVI. kötet • 1040-1056., CCCLXXIII-CCCLXXXIII. sz.

Irományszámok - 1896-1049. Törvényjavaslat a közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről

1049. szám. 187 Végül az a rendelkezés, hogy a közérdek szempontjából a rendőri büntető eljárásban a tiszti ügyész közreműködése igénybevehető, azért kívánatos, mert a kiadandó egységes eljárási szabályzatban a tiszti ügyésznek ilyenféle közreműködése van tervbevéve; a tiszti ügyész hatásköre azonban törvényben van megállapítva, s ezért annak ebben az irányban való kiterjesztése szintén törvényben van helyén. III. Kihágási büntetéspénzek. 23—24. §. Közigazgatásunknak egyik közismeretű hibája, hogy a kellő munkaerőt sok helyen úgyis nélkülöző hatóságok oly felesleges nyilvántartási és irásmunkával vannak elhalmozva, mely a felügyelet és ellenőrzés szempontjából sem indokolható. Különösen tapasztalható ez a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozó kihágási ügyeknek és büntetéspénzeknek czéltalanul elágazóit kezelésénél, mely oly súlyos teherként nehezedik főleg az elsőfokú — tudomás szerint a legkevesebb munkaerővel rendelkező — hatóságokra, hogy e miatt az ügyeknek kellő időben való lelkiismeretes elintézése nehezíttetik meg. Ennek a szövevényes kezelési rendszernek, helyesebben rendszertelenségnek egyik legfőbb okozója a kihágási büntetéspénzek sokféle rendeltetése, a minek további következménye az, hogy ma a büntetéspénzek —• elaprózott voltuk miatt — a különböző czélok kőzött szétforgácsolódnak. A most mondottak igazságáról legjobban a fennálló helyzet ismertetése győz meg. Az 1874: VIII. (métermérték behozatala), 1874 : XXXIII. (választási t.), 1876 : XIII. (cseléd t), 1876 : XIV. (közegészségügyi t.), 1879 : XXVIII. (lakásbejelentési kötelezettség Budapesten), 1879: XXXI. (erdő t.), 1879 : XL. (kihágási btk.), 1881 : XXXVIII. (kivándorlási ügynökségek), 1883: XVII. (filloxera), 1883:XVIII. (orsz. czímerhasználat), 1883: XX. (vadászat), 1883: XXV. (uzsora és káros hitelügyletek), 1884: XVII. (ipar t.), 1885:XXliI. (vizjog), 1885: XXV. (selyemtenyésztés), 1886: XXII. (15. §. külföldiek lakási szándékának bejelentése), 1887: XXII. (védhimlő-oltás), 1888:

VII. (állategészségügy), 1888:XIX. (halászat), 1889: VI. (véderő), 1890:1. (közúti), 1890:11. (védjegyoltalom), 1891: XIII. (vasárnapi munkaszünet^ 1891: XIV. (ipari és gyári alkalmazottak betegsegélyezése), 1891: XXXIV. (kézi lőfegyverek kötelező megvizsgálása), 1893:11. (ragadós tüdőlob), 1893:

XXIII. (borhamisítás), 1893:XXVIII. (az ipari és gyári alkalmazottak baleset elleni védelme és az iparfelügyelők), 1893: XXXIV. (a csomagokban árult czikkek mennyiség-tartalmának helyes megjelölése), 1893: XXXVII. (népfelkelési jelentkezési kötelezettség), 1894: XII. (mezőgazdasági és mezőrendőrségi t.), 1894: XXIX. (lóversenyeken fogadások közvetítésének szabályozása), 1895 : XVIII. (árúforgalmi statisztika), 1895 : XLVI. (terményhamisitás), 1898:11. (munkaadók ós mezőgazdasági munkások közötti jogviszony szabályozása), 1899 : XLI. (vizi- és utmunkálatoknál alkalmazott napszámosok és munkások), 1899 : XLII. (gazdasági munkavállalkozók és segédmunkások), 1900 : XVI. (gazdasági cseléd- és munkáspénztár), 1900 : XXV. (megrendelések gyűjtése), 1900 : XXVIII. (erdőmunkások) és 1900 : XXIX. (a dohánytermelők és dohánykertészek közötti jogviszony szabályozásáról szóló) t.*cz., valamint számos ministeri rendelet, vármegyei és városi szabályrendelet állapit meg közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozó kihágásokat. A különböző szakokba tartozó s a büntetéspénzek rendeltetésére nézve eltérő határozmányokat tartalmazó törvények, főleg pedig a végrehajtási rendeletek a kihágási ügyek 24*