Képviselőházi irományok, 1896. XXXVI. kötet • 1040-1056., CCCLXXIII-CCCLXXXIII. sz.

Irományszámok - 1896-1049. Törvényjavaslat a közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről

1049. szám. 175 községi birót is fel lehet ruházni hatáskörrel; továbbá a székesfővárosban a felebbezés másodfokon nem a tanácshoz, hanem a közigazgatási bizottsághoz történik, míg kisés nagyközségekre, továbbá rendezett tanácsú és törvényhatósági városokra nézve harmadfokon nem a belügyminister, hanem a közigazgatási bizottság határoz. Az erdei kihágások (1879 : XXXI. t.-cz.) elsőfokú fórumai viszont azokkal mutatnak egyezést, a melyek a B) táblázatban vannak felsorolva, de kis- és nagyközségekben akkor, ha 20 koronát meg nem haladó lopásról vagy kártérítésről van szó, a sértett fél kívánságára a főszolgabíró helyett a községi biró vagy helyettese is eljárhat, mig másodfokon mindenesetben a közigazgatási bizottságnak a főispánból (főpolgármesterből) mint elnökből és két választott tagból álló albizottsága (másodfokú erdei kihágási biróság) jár el, a melynek határozata ellen csak a kir. ügyész élhet semmiségi panaszszal a kir. Curiához. A vizjogi törvénybe ütköző kihágások (1885 : XXIII. t.-cz.) fórumai a B) táblázaton megjelölt hatósági fokozatoktól kétszeresen térnek el: első fokon a rendezett tanácsú városokban e kihágásokra nézve a polgármester jár el, a másodfokú hatóság pedig a törvényhatósági városokban nem a tanács, hanem a polgármester. Ujabb mezőgazdasági munkásügyi törvényeink az elsőfokú kihágási fórumok megállapítása tekintetében szintén csak annyiban térnek el aJ) táblázattól, hogy a rendezett tanácsú városokban a bíráskodást a polgármesterre, a törvényhatósági joggal felruházott városokban pedig a tanács egy kijelölt tagjára bizzák. Másodfokú hatóságul azonban már a közigazgatási bizottságnak egy, az erdei kihágási biróság módjára alakítandó külön albizottságát jelölik meg, mig harmadfokon a földmívelésügyi minister, illetőleg a^vasuti munkánál felmerült ügyekben a földmívelésügyi ministerrel egyetértőleg a kereskedelemügyi minister jár el. Ezek a hatóságok járnak el a munkaadók és munkások közti jogviszony szabályozásáról (1898 : II. t.-cz.), az út-és vasútépítésnél alkalmazott napszámosokról és munkásokról (1899 : XLI. t.-cz.), a gazdasági munkavállalkozókról és segédmunkásokról (1899 : XLII. t.-cz.), a gazdasági munkás- és cseléd-segélypémtárakról (1900 : XVI. t.-cz.), az erdő-munkásokról (1900 : XXVIII. t.-cz.) s végül a dohánytermelök és a dohánykertészek közötti jogviszonyok szabályozásáról szóló (1900 : XXIX. t.-cz.) törvényekbe ütköző kihágásokra nézve. Hátra van még néhány olyan kihágás, melynek fórumait alig lehet valamely alapképletre visszavezetni, vagy valamely általánosabb csoportba beosztani; mindegyiküket a — különben is csak nehezen felismerhető — rendszertől való eltérésük jellemzi. Ilyenek első sorban a mezőrendőri kihágások (1894 : XII. t.-cz.). E kihágásokra nézve kis- és nagyközségekben abban az esetben, ha a kár 40 koronát meghalad, a főszolgabíró jár el; ha pedig a kár ezen az összegen alul van vagy ha a károsult a törvény 110. §-ában jelzett kárdíjjal megelégszik: a) nagyközségben a biró az elöljáróság egy tagjával és a jegyzővel vagy helyettesével, b) kisközségben a biró az elöljáróság két tagjával ítélkezik. Rendezett tanácsú városban a polgármester vagy helyettese, törvényhatósági joggal felruházott városban a rendőrkapitány vagy a tanács által megbízott tisztviselő, a székesfővárosban a kerületi előljáró az elsőfokú hatóság. Másodfokban kis- és nagyközségekben a községi elöljáróság által elbírált esetekben a főszolgabíró, a főszolgabíró által elbírált esetekben a közigazgatási bizottság plénuma jár el. Rendezett tanácsú és törvényhatósági joggal felruházott városokban, továbbá a székesfővárosban minden esetben a közigazgatási bizottság a második fórum. Harmadik fórum pedig a főszolgabíró másodfokú határozata ellen a közigazgatási bizottság, a közigazgatási bizottság másodíokú határozata ellen a földmívelésügyi minister. Ide sorozhatok továbbá a budapesti rendőri bejelentési intézmény életbeléptetéséről szóló törvénybe ütköző kihágások (1879 : XXVIII. t.-cz.), melyekben első fórum a bejelentő-