Képviselőházi irományok, 1896. XXXVI. kötet • 1040-1056., CCCLXXIII-CCCLXXXIII. sz.

Irományszámok - 1896-1049. Törvényjavaslat a közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről

176 1049. szám. hivatal élén álló rendőrkapitány vagy helyettese, második fórum a közigazgatási bizottságnak a bizottság elnökéből és önmaga által választott két tagjából álló albizottsága, harmadik fórum a belügyminister; a filloxera-törvénybe (1883: XVII. t.-cz.) ütköző kihágások, melyekben fórumok: I. megyékben a főszolgabíró, törvényhatósági joggal felruházott városokban és a székesfővárosban a polgármester*), II. a közigazgatási bizottság plénuma, III. a földmívelésügyi minister; s végül a véderő-kihágások (1889 : VI. t.-cz. és 1893 : XXXVII. t.-cz.), melyekre nézve első fokban a főszolgabiró, rendezett tanácsú és törvényhatósági joggal felruházott városokban, továbbá a székesfővárosban a városi tanács által megbízott tisztviselő, második fokban az a 1 i s p á n, a törvényhatósági v á r o s i tanács és a székesfőváros polgármestere, harmadik fokban a honvédelmi minister jár el. A mai kihágási fórumok ezen ismertetésében nem tettem említést az a. n. e r d őrendészeti áthágásokról, melyekről az 1879 : XXXI. t.-cz. IV. fejezete intézkedik. Ezek az erdőbirtokosok által elkövetett tilos cselekmények és mulasztások ugyanis nem tartoznak a kihágások fogalma alá, mit a törvény az elnevezésben nyilvánuló megkülönböztetésen felül azzal is kifejez, hogy az ilyen áthágásoknál a pénzbüntetés behajthatatlansága esetén — szemben az erdei kihágásokkal — nem engedi meg elzárás alkalmazását. Az erdőrendészeti áthágások tehát nem is tartoznak e rendezés körébe s igy a felsorolásból is kihagyattak. Nem említettem továbbá a hadsereg és honvédség lószükségletének fedezéséről szóló 1873 : XX. t.-cz. 9. §-ában megállapított lóállitási kötelezettség elmulasztását, mely a törvény értelmében »pénzbirsággal« sújtható, s a mely mulasztás eddig kihágássá minősítve nincs. Egy végigtekintés jelenlegi kihágási fórumainkon teljes képet nyújt ama zavarról, melj exen a téren uralkodik, s egyutíal élénken igazolja, hogy a javítás ebben az irányban úgyszólván parancsoló szükséggé vált addig is, a míg a gyökeres rendezés ideje az összes közigazgatási ügyekre nézve elkövétkezhetik. A törvényjavaslat 13. §-ában tervezett szabályozás szerint kis- és nagyközségekben, továbbá a rendezett tanácsú és törvényhatósági városokban —a 14. § ban említendő mezőrendőri és erdei kihágások kivételével — a közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalt összes kihágási ügyekben teljesen azonos hatóságok fognak bíráskodni, —- kivéve a harmadik fokot, hol az a minister fogja gyakorolni a bíráskodást, a kinek ügykörébe az illető kihágás tárgyánál fogva tartozik. Azon fórumok közül tehát, melyek a rendőri büntető bíráskodást ez idő szerint gyakorolják, a jövőben teljesen meg fog szűnni: a rendezett tanácsú és törvényhatósági város polgármesterének, a közigazgatási bizottság plénumának, továbbá az ennek kebeléből alakított másodfokú erdei kihágási bíróságnak és munkásügyi albizottságnak s végül a kir. Curiának (1879 : XXXI. t.-cz. 121. §.) bíráskodási joga. A mi a jövőbeli kihágási fórumokat illeti, ezek közül a főszolgabiró elsőfokon kis- és nagyközségekre nézve — a községi elöljáróságnak a cselédügyi kihágásokat illetőleg vármegyei szabályrendelettel megállapítható s egyes erdei és a mezőrendőri kihágásokat illetőleg törvényben megállapított hatáskörét leszámítva — jelenleg is kivétel nélkül gyakorolja a rendőri büntető bíráskodást. így a törvényjavaslatnak az az intézkedése, mely kis- és nagyközségekben a *) Az 1883: XVlI. t.-cz. 13. §-a »inegyékben« a főszolgabírót jelölvén ki elsőfokú hatóságul, e szerint és a U.019/83. számú főldmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministeri rendelét szerint a vármegyei hatóság alá tartozó rend. tanácsú városokban is a főszolgabiró lenne az elsőfokú hatóság; a 37.927/83. számú főldmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministeri rendelet azonban azt rendeli, hogy a szóbanlevő kihágásokra nézve rend. tanácsú városokban első fokon a polgármester járjon el.