Képviselőházi irományok, 1896. XXXVI. kötet • 1040-1056., CCCLXXIII-CCCLXXXIII. sz.

Irományszámok - 1896-1049. Törvényjavaslat a közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről

1049. szám. 169 határozat ellen irányul, az illető minister ilyen esetben az illetéktelen vagy törvényt sértő határozatot vagy eljárást nem csupán megsemmisítheti (3. §.), hanem — a mennyiben e jogot jelenleg gyakorolja — az ügy érdemében is határozhat (mint például az 1886 : XXI. t.-cz. 57. §-a és az 1876 : VI. t.-cz. 61. §-a értelmében a főispán által felterjesztett közérdekű ügyekben, ha az elrendelt új eljárás czélra nem vezetne vagy például fegyelmi ügyekben). A törvényjavaslat az egyes hatósági személyeknek a fennálló szabályokon alapuló felebbviteli jogát nemcsak meghagyja, hanem némileg ki is terjeszti. A tiszti ügyészt ugyanis, kit eddig az 1877: XX. t.-cz. 179. §-a értelmében gyámügyekben csak az árvaszék határozataira nézve illetett meg a felebbvitel joga, ugyanezzel a joggal a közigazgatási bizottság gyámügyi felebbviteli küldöttségének véghatározataira vonatkozólag is felruházza; még pedig úgy, hogy az emiitett küldöttség határozatát minden esetben, tehát akkor is felebbezhesse, ha harmadfokon hozták vagy ha a másodfokú határozat az árvaszék határozatával egybehangzik. A tiszti ügyész felebbviteli jogának ezt a kiterjesztését teljesen indokolttá teszi ezeknek az ügyeknek nagy fontossága, s azon mélyreható vagyoni és családi érdekek fokozottabb oltalmának szüksége, melyek itt gyakran szerepet játszanak. A felebbezés terjedelmét a törvényjavaslat semmi irányban sem kivánja megszorítani; igy tehát az ki fog terjedhetni nemcsak a törvényesség védelmére, melynek a tiszti ügyész törvényeink szerint hivatott őre, hanem a kiskorúak és gondnokoltak jogainak és érdekeinek védelmére s bárminő egyéb sérelmek orvoslására is. A szakasz végül kimondja, hogy a kormánynak az 1886 : XXI. t.-cz. 10. §-án alapuló felülvizsgálati joga jövőre is változatlanul marad. E felülvizsgálati jog tartalma tudvalevőleg abban áll, hogy a kormány az idézett törvény 57, §-a és az 1876 : VI. t.-cz. 61. §-a értelmében hozzá felterjesztett, úgyszintén a törvényhatóságok közgyűlési jegyzőkönyveiben foglalt avagy az elintézések rendes folyamában hivatalból észlelt illetéktelen vagy törvénybe ütköző határozatokat megsemmisítheti és a mennyiben intézkedés tétele szükséges, új eljárást rendelhet el, s ha ez czélra nem vezetne, a mennyiben törvények vagy törvényes rendeletek értelmében intézkedni szükséges, közérdekű ügyekben határozhat. A kormány ezen felülvizsgálati jogának fentartását legyen elég azzal indokolnom, hogy ha a törvényhozás már az egyesek felebbviteli jogának jelenlegi korlátozatlansága mellett is szükségesnek találta azt, hogy a kormány az önkormányzati testületek illetéktelen és tőrvénybe ütköző határozatainak érvényre emelkedését megakadályozhassa: úgy most, midőn az egyesek felebbviteli joga némi korlátozást szenved, nevezetesen a harmadfokú határozatokra nézve teljesen megszűnik, semmiesetre sem lenne indokolt és időszerű a jelenlegi helyzeten változtatást tenni. íA §. Közigazgatási bírósági ügyek. A törvényjavaslat a közigazgatási bíróság előtt való eljárást, melyet az 1896 : XXVI. t.-cz. és ennek végrehajtási rendelete szabályoznak, semmiképen sem kivánja érinteni. Ennélfogva a törvényjavaslatnak a jogorvoslatokról szóló rendelkezései közül a 4—10. §ok a közigazgatási bíróság döntése alá tartozó ügyekre csakis a közigazgatási folyamatban, vagyis azon idő alatt terjednek ki, a mig ezek a rendes közigazgatási eljárás körében mozognak; a törvényjavaslat 1., 2., 3. és 11. §-ai pedig a szóbanlevő ügyekre egyáltalában nem vonatkoznak, tehát abban a stádiumban sem, midőn még a birói panaszút megnyíltáig el nem érkezve, a közigazgatósági hatóságok által tágyaltatnak. Elsőben is egyáltalában nem terjed ki a közigazgatási bírósághoz utalt ügyekre a törvényjavaslat 1. és 2. §-ában foglalt korlátozás. A törvényjavaslat ezekben az ügyekben a felebbezé&ÉPVH. IROMÁNY. 1896—1901. XXXVI. KÖTET. 22