Képviselőházi irományok, 1896. XXXVI. kötet • 1040-1056., CCCLXXIII-CCCLXXXIII. sz.

Irományszámok - 1896-1049. Törvényjavaslat a közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről

168 1049. szám. viteli hatóságnak hatáskörébe utalt ügyeket minden esetben, tehát akkor is, ha a bizottság az elsőfokúval egybehangzólag vagy harmadfokon határozott, a belügyministerhez felülvizsgálat végett felterjesztheti. Ugyanezen jog illeti meg a főispánt az 1876 : XIV. t.-cz. 158. §-a értel­mében a közigazgatási bizottságnak közegészségi ügyekben hozott határozataira nézve. Az 1886: XXI. t.-cz. 57. §. h) pontja szerint a főispán, ha a törvényhatósági köz­gyűlés valamely határozatát törvénybe vagy ministeri rendeletbe ütközőnek vagy az állam érdekeire sérelmesnek véli, annak felülvizsgálat végett leendő felterjesztését elrendelheti. Az 1886: XXII. t.-cz. 99. §-a és az 1886 : XXIII. t.-cz. 2. és 11. §-a értelmében a községi elöljárók, illetőleg a törvényhatósági tisztviselők fegyelmi ügyeiben a főispán — s az utóbbi esetben a főpolgármester is — bármely, tehát két egybehangzó határozatot is hiva­talból felebbezhet. Az egyes közigazgatási ágak főnökeinek és képviselőinek felebbe­zési vagy felterjesztési j ogára vonatkozó megállapításokat találunk pl. az 1876:VI. t.-cz. 22. §-ában, mely szerint a közigazgatási ágaknak a közigazgatási bizottságban levő kép­viselőit megilleti az a jog, hogy ha a határozatot törvénytelennek vagy az általuk képviselt közigazgatási ág szempontjából sérelmesnek vagy károsnak tartják, az ellen felebbezésüket azonnal bejelentsék; továbbá az 1879: XXXI. t.-cz. 68. §-ában, mely a szakelőadónak az 1876: VI. t.-cz. 22. §-ában biztosított jogát az erdőrendészeti áthágások tárgyában hozott határozatokra is kiterjeszti; az 1888: VII. t.-cz. 109. §-ában, mely szerint a hatóságilag kiirtott állatokért járó kártalanítás tárgyában hozott elsőfokú határozatot az állami állat­orvos is felebbezheti; az 1890:1. t. ez. 74. §-ában, mely a törvényhatóság első tisztviselő­jének és a közigazgatási bizottságnak a kompok (révek) vagy hajóhidak engedélyezése felett hozott határozatára nézve a földmívelésilgyi minister szakközegét és az államépitészeti hiva­talt is felruházza a felebbezés jogával; az 1893: XXVIII. t.-cz. 28. és 36. §-aiban, melyek az iparfelügyelőnek biztosítanak felfolyamodási jogot a sérelmesnek talált iparhatósági hatá­rozatok ellen. A tiszti ügyésznek felebbviteli jogáról intézkedik az 1877:XX. t.-cz. 179. §-a, mely az árvaszék minden érdemleges határozatára nézve felruházza a tiszti ügyészt felebbe­zési joggal; az 1886: XXI. t.-cz. 70. §-a, melynek értelmében a törvényhatóságnak minden határozata ellen a főispán útján az illető ministerhez felebbezéssel élhet; az 1886: XXIII. t.-cz. 10. §-a, mely közvetve — a felebbezési határidő megállapításánál — a törvényhatósági tisztviselők fegyelmi ügyeiben a vizsgálatnak hivatalból történt elrendelése esetén a tiszti ügyészt is felruházza a magánfeleket megillető felebbezési joggal. A törvényben emiitett hatósági személyeknek (főispánoknak, főpolgármesternek, a köz­igazgatási ágak főnökeinek és képviselőinek s a tiszti ügyésznek) a most felsorolt törvé­nyeken és egyéb szabályokon alapuló felebbezési és felterjesztési jogát a törvényjavaslat nem érintvén, e jogok természetesen ugyanabban az alakban és terjedelemben lesznek a jövőben is gyakorolhatók, mint eddig. E jogok gyakorlására tehát a törvényjavaslatban foglalt különböző korlátozások, minő például a harmadfokú és a két egybehangzó határozat nem feíebbezhetése, a felebbvitelnek a véghatározatokra való szorítása, egyáltalában nem terjednek ki s korláto­zásoknak e tekintetben a jövőben is csak annyiban lesz helye, a mennyiben ilyeneket az egyes törvények megállapítanak (például az 1877 : XX. t.-cz. 179. §-a, melynek értelmében az ügyészt az árvaszéknek csak »érdemleges« határozataira nézve illeti meg a felebbezés joga). A törvényjavaslatnak e szakaszából következik továbbá, hogy a felebbviteli hatóság­nak, melyhez a felebbezés vagy felterjesztés intézhető, ilyen esetekre nézve biztosított felülvizsgálati joga szintén ugyanabban a terjedelemben marad meg, melyben ezt a tör­vények alapján jelenleg gyakorolja. Ha tehát a felebbezés vagy felterjesztés két egybehangzó

Next

/
Thumbnails
Contents