Képviselőházi irományok, 1896. XXXIV. kötet • 980-1017. sz.

Irományszámok - 1896-992. A közgazdasági bizottság jelentése, "az "Adria" magyar kir. tengerhajózási társasággal kötött szerződés beczikkelyezéséről" szóló 979. számú törvényjavaslatról

32 992. szám. Ha a két állam mindegyike kötelezi saját hajózási vállalatát, hogy saját érdekei kiszolgálásának sérelme nélkül a lehetőséghez képest szolgálja a másik álJam tengeri forgalmának érdekeit is, ezen a módon a két állam közgazdasági érdekeinek követelményei szerencsésen egyeztethetők össze, a mi mindkét államot képesiti arra, hogy pénzügyei túlságos igénybevétele nélkül saját tengerészetének fejlődését ápolhassa. Ezen törekvés megvalósulást nyert azon egyezményben, a mely a magyar és osztrák kereskedelemügyi minister között 1891. február 21-ikén, illetve február 13-ikán köttetett és az Osztrák magyar Lloyd gőzhajózási vállalattal fennálló és az 1888:

XXI. t.-czikkel beiktatott hajózási és postaszerződés megszüntetéséről szóló törvényjavaslattal mutattatott be az országgyűlésnek. (1887—1892. országgyűlés, Képviselőház, Irományok XXVII. köt. 107,8. szám.) Az 1891: XXIX. t.-czikkel jóváhagyott egyezmény szerint a két kormány megegyezett abban, hogy az Osztrák-magyar Lloyddal fennálló szerződéses viszony felbontassék. A kereskedelemügyi magyar kir. minister és a kereskedelemügyi csász. kir. minister ezen szerződéses viszony felbontása után, a kölcsönös érdekek viszonos, jóakaró tekintetbevételét biztosítják, a következő felételek mellett: 1. A szerződésszerű és segélyezett szolgálatra nézve a forgalmi területek oly módon különittetnek el, hogy a Lloyd ezen szolgálatot a Keleten és Indo-Chinába, a magyar tengeri hajózási vállalat pedig a Nyugaton és pedig Olaszországban, Máltában, Spanyolországban, Francziaországban, Nagy-Britanniában, Észak- és Nyugat-Afrikában (Egyptom kivételével) és Észak-Amerikában látja el. A Fekete tenger semleges és mindkét vállalat részére nyitva áll. A kereskedelemügyi magyar kir. minister azonban kijelenti, hogy az odessa-konstantinápolyi és batu-konstantinápolyi vonalakon, a mennyiben e vonalakon az Ausztria által segélyezett Lloyd-járatok közlekednének, a maga részéről nem fog segélyezett járatokat berendezni. A Fiume, illetve Trieszt és Brazília, esetleg a La Plata területe közt fentartandó járatok a magyar tengerhajózási vállalat és a Lloyd által váltakozva teljesíttetnek. 2. A kereskedelemügvi csász. kir. minister intézkedni fog, hogy a következő vonalak fentartása, illetve berendezése a Lloyd útján szerződésileg biztosittassék: a) Két hetenként egy járat Triesztből — Fiumének mindenkori érintése mellett — Korfun, Patrason, Pyreuson, Szyrián, Szalonikán át Konstantinápolyba és vissza, legalább 8 tengeri mértföld gyorsasággal. b) Két hetenként egy járat Triesztből —- Fiumének mindenkori érintése mellett — Korfun és Kandián át Szmyrnába, legalább 8 tengeri mértföld gyorsasággal. c) Négy hetenként egy járat Fiuméből Alexandriába és vissza, mely esetleg olykép fog berendeztetni, hogy az egy Trieszt és Szyria közti vonal részvonalát képezze, legalább 8 tengeri mértföld gyorsasággal. d) Két havonként egy járat Triesztből — Fiumének mindenkori érintésével — Bombay, Colombo és Singapooren át Hongkongba és vissza, csatlakozással Kalkuttába és Kalkuttából. 3. A kereskedelemügyi magyar kir. minister intézkedni fog, hogy a magyar tengeri hajózási vállalat által Fiúméból, Trieszt mindenkori érintése mellett, a spanyol szárazföld középtengeri kikötőibe havi járatok rendeztessenek be. 4. Fiume, illetve Trieszt és Brazília közt a két kereskedelemügyi minister által közösen megállapítandó menetrend szerint a magyar tengeri hajózási vállalat és a Lloyd által évenként összesen 12 járat fog fentartatni. A hajók Fiuméből, illetve Triesztből Triesztnek, illetve Fiumének mindenkori érintése mellett meghatározott napokon fognak indulni. 5. Fiumének, illetve Triesztnek a 2., 3. és 4. pont alatt kikötött érintése, a másik állam részéről való mindennemű hozzájárulás nélkül fog eszközöltetni. 6. A két vállalatnak a 2., 3. és 4. pontban emiitett szerződésszerű vonalain, a melyek