Képviselőházi irományok, 1896. XXXIV. kötet • 980-1017. sz.
Irományszámok - 1896-992. A közgazdasági bizottság jelentése, "az "Adria" magyar kir. tengerhajózási társasággal kötött szerződés beczikkelyezéséről" szóló 979. számú törvényjavaslatról
992. szám. 33 Fiumét és Triesztet érintik, a Fiuméből é*s Fiumébe, illetőleg a Triesztből és Triesztbe való személy-, árú- és pénzszállítás tarifája tökéletesen ugyanaz lesz, mint a Triesztből és Triesztbe, illetve a Fiuméből és Fiumébe való szállítás tarifája és az ezen vonalokon érintendő külföldi kikötőkből behozott árúkra nézve is a szállítási díj kiszabása tekintetében nem fog az emiitett két kikötő, mint rendeltetési hely közt különbség tétetni. A díjszabásoknak ezen egyenlő megállapítása azon esetben is alkalmazandó, ha egyes viszonylatokban a fent emiitett kikötők egyikéből vagy egyikébe a szállítás közvetlenül történik, mig a másik kikötőből vagy kikötőbe a szállításnál az árúk átrakodása szükséges; ezen esetben az átrakodás a tengeri hajózási vállalatok ügynökei által mindennemű illeték felszámítása nélkül fog eszközöltetni. A Fiuméből, illetve Triesztből kiinduló forgalomban a jóváhagyott tarifákban engedélyezett díjmérséklések és refakcziák, valamint a tengeri szállítással összefüggésben levő kikötői illetékekből nyújtott vagy egyéb kedvezmények a Triesztből, illetve Fiuméből kiinduló forgalomra nézve is érvénynyel bírnak, ha hasonnemü áruk ugyanazon hajón szállíttatnak ugyanazon rendeltetési kikötőbe. 7. Az itt említett szerződészerű járatokon, a melyek Fiumét és Triesztet érintik, a kiindulási kikötőben a hajók rakterületének egy harmada a másik fél kikötője részére fentartandó olyképen, hogy a magyar tengeri hajózási vállalat, illetve a Lloyd ezen rakhely felett csak azon esetben rendelkezhetik máskép, ha a kisebb küldemények számára legkésőbb 24 órával, nagyobb mennyiségek számára legfeljebb nyolcz nappal, a Braziliába való forgalomban pedig egyáltalában legkésőbb 14 nappal a hajó elindulása előtt igénybe nem vétetett. 8. Az osztrák Lloyddal 1888. évi márczius 19-ikén kötött hajózási és postaszerződésben a postai szállítás tekintetében megállapított kötelezettségek mindkét tengeri hajózási vállalattal szemben ki fognak köttetni. 9. A hadigazgatás számára teljesítendő szolgáltatások a magyar tengeri hajózási vállalat és a Lloyddal szemben egyenlően ki fognak köttetni. 10. Ezen egyezmény 1898. évi június 30-ikáig marad érvényben. Az egyezmény rendkívüli hordereje abban keresendő, hogy a mig a fennálló szerződés érvénye alalt a Lloyd a magyar forgalom közvetítésére évenkint 343.080 tengeri mértföld úthoszszal bíró járatokat teljesített, melyekért a magyar államtól 816.400 korona évi segélyben részesült, addig a szerződés megszűnte után minden segélyezés nélkül 373.300 tengeri mértföldet képviselő járatokon köteles Fiumét érinteni, a mely úthosszhoz még hozzászámítandó a Kalkuttával létesítendő csatlakozás és a fiume—alexandria vonalnak Syriáig való meghosszabbítása. Ennek ellenében Magyarország csak azon kötelezettséget vállalta el, hogy a Fiuméből Spanyolországba indítandó, valamint Fiuméből Braziliába indítandó járatokon, az egyezményben megállapított feltételek mellett, kiszolgálja az osztrák kikötő forgalmi érdekeit is* A Lloyd-szerződés megszüntetése következtében felszabaduló 816.400 korona azon helyzetbe hozta a magyar kormányt, hogy az eddiginél sokkal kiterjedtebb mértékben gondoskodhatott a magyar tengerészeti érdekek és az ezzel kapcsolatos kiviteli, illetve behozatali érdekek biztosításáról a nélkül, hogy ebből az állam pénzügyeire nézve nagyobb megterheltetés származott volna. Az osztrák kormánynyal kötött egyezmény elkerülhetetlenné tette, hogy az Adriával új szerződés köttessék, a mely alkalmat arra használta fel a kormány, hogy megvesse az alapját az önálló és igazán teljesitményképes magyar tengeri hajózásnak. Az ezen czélból megindított tárgyalások az 1891. márczius 28-án kötött szerződésre vezettek, melyet a kormány az osztrák-magyar Lloyd szerződésének megszüntetésére vonatkozó javaslattal egyidejűleg terjesztett az országgyűlés elé. (1887—1892. országgyűlés, Képviselőház, Irományok, XXVII. köt. 1.079. sz.) KÉPVH. IROMÁNY. 1896—1901. XXXIV. KÖTET. . 6
