Képviselőházi irományok, 1896. XXXIV. kötet • 980-1017. sz.
Irományszámok - 1896-992. A közgazdasági bizottság jelentése, "az "Adria" magyar kir. tengerhajózási társasággal kötött szerződés beczikkelyezéséről" szóló 979. számú törvényjavaslatról
28 992. szám. tositva — külön segélyezés nélkül havonként egy második járatot indit Fiuméből Glasgowba és havonként egy járatot Fiuméből Amszterdamba vagy Antverpenbe, a mely járatok berendezése a lisztkivitel, főleg azonban az árpa és gabnaárúk kivitele érdekében igen kívánatosnak mutatkozott. Ezen rendes szolgálat fejében a társaság eddigi rendes államsegélye 300.000 koronáról 600.000 koronára emeltetett. (9. §.) A társaság továbbá kötelezettséget vállalt, hogy a kormány kívánságára és feltéve, hogy az adriai tengeren rendes hajózási vonalak gőzösein fenálló gőzhajózási fuvardíjak mellett legalább fél hajófuvar van biztosítva, járatonként 2.400 korona állami segélylyel havonként egy járatot indit Fiuméből valamelyik spanyolországi kikötőbe, továbbá ugyanoly feltételek és ugyanakkora segély mellett havonként egy járatot Fiuméből Máltába és Tuniszba, végül járatonként 3.000 aranyforint állami segélylyel évenként hat járatot Fiuméből Braziliába és vissza. A spanyolországi járatok berendezése főleg a szeszkivitel érdekében vétetett tervbe, a brazíliai járatok berendezése a lisztkivitel érdekében és a közvetlen kávébehozatal megindításának reményében. A szerződés azon határozata, mely szerint a kormány kívánságára az Adria még más járatokat is tartozik teljesíteni, egy-egy járatért fizetendő 1.200 K. segélyezéssel, továbbra is fentartatott. A társaság köteleztetett (12. §.), hogy hét saját gőzösén felül azonnal három, összesen legalább 3,600 register tonnás gőzöst fog tulajdonul megszerezni és forgalomba bocsátani, a szerződés tartama alatt pedig még további két, összesen legkevesebb 2.400 register tonnás hajóval szaporítja hajóállományát, úgy, hogy saját hajóinak száma a szerződés leteltével 12 legyen. A társaság működésének kellő ellenőrzése czéljából kiköttetett, hogy a kormány eddigi két kiküldöttjén kívül a pénzügyminister is kirendel a társaság igazgatóságába egy tagot. (14. §.) Kiköttetett továbbá, a társaság alapszabályaiba felvett határozmány által, azon követelmény, hogy öt százalékon felül osztalék csakis a kormány engedélyével adható. A törvényjavaslat indokolása előadja, hogy a szerződés határozmányai alapján — feltéve, hogy a forgalom érdekében az összes járatok mind igénybe vétetnének — az állam megterheltetése a következő lesz: 1. rendes évi segély 500.000 K. 2. a spanyol járatokért ...... 28.800 » 3. a málta-tuniszi járatokért .... 28.800 » 4. a brazíliai járatokért 45.000 » 5. tiz külön járatért . 12.000 » Összesen . . . 614.600 K. Ezen maximalis összeg az indokolás szerint abban a mértékben lesz kisebb, a mint vagy esetleg a forgalom bizonyos irányokat nem fog többé, vagy oly mértékben igénybe venni, vagy ha a társaság a forgalom fejlesztése folytán bizonyos irányokat oly jövedelmezőkké teend, hogy a kormány a vonalak kényszerű fentartásától eltekinthet a nélkül, hogy ez által az illető vonalak fentartása veszélyeztetnék. A kormány kifejti az indkolásban, hogy a rendes segélyezésen felül eddig is segélyezett egyes járatokat a költségvetésbe az átmeneti kiadások alatt felvett százezer korona hitel terhére és felemlíti, hogy az Adria segélyezése óta a fiumei kikötői illetékek is folytonosan emelkednek; maga az Adria kikötői illetékek fejében mintegy 100—120.000 koronát fizet. A szerződés 1887. január 1-től 1896. deczember 31-ig való érvénynyel köttetett. A közgazdasági bizottság, melyhez a törvényjavaslat előzetes tárgyalás czéljából utaltatott, jelentésében (1884—87-iki országgyűlés, Képviselőház, Irományok XIV. köt. 489. szám)
