Képviselőházi irományok, 1896. XXXIV. kötet • 980-1017. sz.
Irományszámok - 1896-992. A közgazdasági bizottság jelentése, "az "Adria" magyar kir. tengerhajózási társasággal kötött szerződés beczikkelyezéséről" szóló 979. számú törvényjavaslatról
992. szám. 25 kikötők, valamint az ezen kikötők mögött fekvő vasúti állomások közt, úgyszintén északi és déli Amerikába közvetlen fuvardíjakat fog megállapítani. (7. §.) A társaság fentartja magának azt a jogot, hogy a Fiuméből kiinduló, vagy Fiumébe menő járatain a közbeeső kikötőket is érinthesse, a nélkül azonban, hogy ezáltal az utazás tartama indokolatlan késedelmet szenvedhetne. A társaság mindazáltal kötelezi magát, hogy Fiumében, illetve Fiume számára mindenkor a hajó térfogatának két harmadát fentartja. Ha azonban a fiumei üzletigazgatóságnál a fennálló fuvardíjak mellett teljes hajórakomány jelentetnék be: a hajó teljes térfogatát kell készen tartani, vagy legkésőbben két hét lefolyása alatt külön gőzöst kell inditani. (8. §.) A magyar kormány 1880. évi január 1-től kezdve öt egymásután következő éven át évenként 300.000 korona segélyt nyújt a társaságnak. (11. §.) A társaság legkésőbb az 1881. év végéig magyar részvénytársasággá fog átalakulni. A szerződésből folyó jogok és kötelességek ezen részvénytársaságra mennek át. (17. §.) Az »Adria« gőzhajózási társaság jelenlegi tagjai fentartják maguknak, hogy az »Adria« magyar gőzhajózási részvénytársaság részvénytőkéjének két harmadát szolgáltassák; a részvénytőkének legalább egy harmadrésze mindazáltal Magyarországon nyilvános aláirás alá bocsátandó. (19. §.) Az »Adria« magyar gőzhajózási részvénytársaság tervezete és alapszabályai a társaság megalakulása előtt jóváhagyás végett a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerium elé terjesztendők. (21. §.) Ezen szerződés 17. §-a értelmében 1881. deczember 21-ikén megalakult az »Adria« magyar tengerhajózási társaság, átvévén jogelődjétől, úgy látszik, igen terhes feltételek mellett . a kormánynyal kötött szerződést és az üzletet. A társaság alaptőkéje 5,000.000 koronában állapíttatott meg, a társaság által átvett hajók értéke az első mérleg szerint 3,484.106 k. 58 f. volt és ezenkívül az első mérlegben a társaság vagyonaként szerepelt 712.800 koronával a megváltási számla. A társaság megalakulása után nemsokára azon kérelemmel fordult a kormányhoz, hogy nagyobb tevékenység kifejthetése érdekében biztosíttassák neki az államsegély legalább 10 évre, illetve hosszabbittassék meg szerződése hét évvel. A kormány a járatok kedvező eredménye alapján indokoltnak tartotta a rendes járatoknak hosszabb időre való biztosítását és ezért a szerződéses viszony meghosszabbítását nem ellenezte. Az adatok, melyeket a járatok kedvező eredményének föltüntetése czéljából a kormány előterjesztett, a következőkben foglalhatók össze: A szerződés tartama alatt Fiuméből nyugot-európai kikötőkbe indult 1880-ban 83 gőzös 74.831 tonna tartalommal, 1881-ben 121 gőzös 121.233 tonna tartalommal. A segélyezett hajókon kivitetett 1880-ban 606.956 q. árú, 183 millió korona értékben, 1881-ben 887.130 q. árú, 24*7 millió koronaértékben. A lisztkivitel, mely előbb teljesen Triesztnek vette útját, a segélyezett járatok fentartása óta túlnyomólag Fiume felé tereltetett. A szerződés meghosszabbítására vonatkozó tárgyalásokat a kormány arra kívánta felhasználni, hogy befolyását a társaság üzletvitelére az eddiginél nagyobb mértékben biztosítsa, a mi különösen a fuvardíjak megszabása és a vállalat egész tevékenységének ellenőrzése czéljából szükségesnek látszott. A tárgyalások eredményeként, 1882. január 31-ikén, új szerződés köttetett a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister és a társaság között, a melyet a kormány 1882. márczius havában mutatott be az országgyűlésnek alkotmányos tárgyalás czéljából. (1881 — 1884. évi országgyűlés, Képviselőház, Irományok VII. köt. 182. szám.) A szerződés tiz évre köttetett 1882. január 1-től—1891. deczember 31-ig. A szerződés 2. KÉPVH. IROMÁNY. 1896—1901. XXXIV. KÖTET. 4
