Képviselőházi irományok, 1896. XXXII. kötet • 909-928., CCCXXXVIII-CCCXXXIX. sz.
Irományszámok - 1896-918. A vizügyi bizottság jelentése "a közérdekű öntöző csatornák létesitéséről" szóló törvényjavaslat tárgyában
40 -918. szám. az utóbbi években a végből tett, hogy az öntözés ügyét kivált az Alföldön és az ország egyéb részeiben is ama nagy és kiváló feladathoz mérten, melyet hazánk mezőgazdaságában hivatva van betölteni, kellőleg előkészíttesse. Nevezetesen: a) megmérette az ország jelentékenyebb folyóinak kis és közép vízmennyiségét, hogy ily módon megállapítható legyen, hogy mindenik folyó völgyében mily víztömegek állanak rendelkezésére, vagyis hogy mily kiterjedésű területeket lehetne azokból haszonnal öntözni b) évek óta méréseket végeztet azon irányban, hogy létező hazai öntözéseinknek másodperczenkint és hektáronkint az év különböző szakában és a növényfejlődés különböző idejében mily mennyiségű vízre van szükségük, figyelemmel egyúttal a talaj minőségére, hogy e tekintetben is ne idegen országok tapasztalatai, hanem sajátos hazai viszonyaink alapján járhassunk el; c) a magyar-óvári országos növénytermelési kísérleti állomást egy külön alosztálylyal bővítette ki, melynek feladatát a hazai öntözési és talajjavitási ügyek tanulmányozása képezi gazdái szempontból, hogy adandó alkalommal az öntözött területek mivelésére, azok trágyázására s nemkülönben az öntözés kezelésére nézve a szükséges útbaigazításokat a gazdaközönségnek megadhassák. Ezen alosztályt pedig legújabban Aradra rendelte ki, hogy az alföldi öntözések közvetlen közelében működhessék; d) az ország különböző vidékein egyes magán és állami öntözéseket választott ki, melyek folytonos szakfelügyelet alatt fognak állani és követendő mintákul fognak szolgálhatni: ilyenek eddigelé a mezőhegyesi 500 holdas, a mindszenti gróf Pallavicini-féle 600 holdas, a szarvasi gróf Bolza Pál-féle 80 holdas, a nádasd-ladányi gróf Nádasdy-féle 400 holdas és végül a kivitel alatt álló békés-csabai 175 holdas öntözések, melyeknek számát még folyvást szaporítani fogja, a szerint, a mint erre alkalmas telepek kínálkoznak; e) végül a culturmérnöki hivatalokkal évek óta kiterjedt felvételeket és tervezéseket folytattat oly területeken és vidékeken, hol az öntözés meghonosítására a viszonyok a legkedvezőbbeknek látszanak. A Maros mentén Arad, Csanád, Békés vármegyék és Hódmezővásárhely város területén 25.000—30.000 holdra vannak ily tervezések folyamatban, kapcsolatban a mezőhegyesi élő vízcsatorna kibővítésével. A fekete- és sebes-kőrösi ármentesitő társulatok területén 10.000 hold öntözésére készültek tervek. Az alsó-fehér-kőrösi társulat árterén át folyó gyulabékési élő vízcsatornának öntöző csatornává való átalakítása folyamatban van, ugyancsak folyamatban van itt mintegy 4.000 hold öntözésére szolgáló részletes tervek kidolgozása. A Debreczen város tulajdonát képező' Nagy-Hortobágyon legelő-öntözésre 20.000 hold kiterjedésben készültek el tervek. A pestmegyei belvizek levezetésével kapcsolatos öntöző csatorna terve hasonlólag készen van. A Hanság öntözésére 15.000 hold kiterjedésben a tervek kidolgozás alatt állanak. Elrendelte a Sajó-Hernádból való öntözés terveinek elkészítését is. A budapest-csongrádi csatorna tervezése hasonlólag oly irányban folyik, hogy az öntöző csatornául is szolgálhasson. A Béga-csatornára, nemkülönben a Hármas és Kettős Kőrös hajózhatóvá tételére vonatkozó tervek ugyanoly irányban dolgoztatnak át, hogy az öntözés czeljaira is minél nagyobb vízmennyiség legyen rendelkezésre bocsájtható. A Tisza és mellékfolyói völgyében, hol az ármentesitő és belvizrendező munkálatok már részint be vannak fejezve, részint befejezésükhöz közelednek, legkisebb vízállásnál mintegy
