Képviselőházi irományok, 1896. XXXI. kötet • 883-908., CCCXXX-CCCXXXVII. sz.

Irományszámok - 1896-887. Törvényjavaslat a consuli illetékek szabályozásáról

887. szám. 57 kek, de nem is alacsonyabbak a tarifa szerint tervezetteknél. Ennek a résznek 48. tételében meg van állapitva az anyakönyvi évi bizonyítványnak valamely birói hatáskörrel biró consulatus kerületében megtelepedett magyar vagy osztrák alattvaló részére történt kiállításáért járó illeték. Hangsúlyozni kell, hogy az azonossági igazolványnak a Levantéban jóval nagyobb jelentősége van, mint másutt; mert jogczímet nyújt területen Kívüli kiváltságos állásra, vagyon- és életbiztonságra, adómentességre, zavartalan üzletgyakorlásra, a mi az anyaországnak tetemes kiadást okozna még akkor is, ha a védelem nyújtására, melyre mindig készen kell lenni, közvetlen ok nem is volna. Méltányos tehát, hogy ezért bizonyos ellenszolgáltatás nyújtassák. Ez a szolgáltatás, tekintve azt, hogy a consuli hivatal az évi anyakönyvi bizonyítvány kiadására kötelezve is van, a consulatus kerületében letelepedett magyar és osztrák alattvalókra és védenczekre nézve úgyszólván védelmi adóvá fejlődött ki, a milyen adó a görög consuli illetékek tarifájában tényleg elő is fordul. Az e tétel alatti illetékek egyébként mérsékelten vannak megállapítva, a mennyiben a 48. a) alatt a nagykereskedők, bankárok, nagybirtokosok, tőkepénzesek és nagyiparosok részére meghatározott 48 K nem túlságosan fogja terhelni ezeket s a mennyiben a keleten még a kisebb czégek üzlete is szükségkép oly kiadásokkal és oly költekezéssel van összekötve, hogy az említett szolgáltatás egyikénél sem jöhet számba. Ezeknek a körülményeknek szem előtt tartásával vannak az itt előforduló többi tételek is megállapítva. A Q) rovat tárgyalja a consuli illetékek mérséklését és az egyes esetekre engedélyezett mentességeket, mely kedvezmények, habár a most érvényes tarifa szerint ily terjedelemben nem alkalmaztattak, mégis a külföldi törvények példájára rendszeresitendőknek mutatkoztak. így a belga szabályok szerint a consul fel van hatalmazva, a tarifaszerű illetékeket saját hatáskörében részben vagy egészben elengedni és az 1872. évi július hó í-én kelt német birodalmi törvény szerint is elengedhetők a consuli illetékek szegénység esetében. Á tervezetbe felvett mentességek közül különösen a G) II. 9. tétel alattiak bírhatnak különös jelentőséggel a kereskedőkre nézve, mert ezek szerint a kereskedelmi viszonyok vagy külföldi czégek hitelképességének kinyomozása, továbbá lakások felőli tudakozódások s végre ügyvédek, ügynökök, képviselők stb. kijelölése iránti kérelmek s azok elintézése illetékmentes. A személyi és tárgyi mentességekre vonatkozó határozmányoknak a tervezetben foganatosított összeállítása remélhetőleg meg fog felelni a gyakorlat kívánalmainak a nélkül, hogy az itt különösen figyelembe veendő egyszerűség és világosság kívánalma csorbát szenvedne. III. RÉSZ. A consuli alkalmazottak mellékilletményei és napidíjai felek ügyeiben. Ajánlatosnak látszott az itt szabályozott illetéktételeket egészen önálló rész alatt az I. és II. részhez csatolni, mert ezek az illetéktételek ugyancsak a tarifának I. és II. részében előforduló consuli hivatalos cselekményeknél nyernek alkalmazást. Kétségtelen, hogy a consuli illeték ezen ágazata reformot igényel. A mi különösen a napidíjakat illeti, meg kell jegyezni, hogy a jelenleg érvényes napidíjszabályzat (a régi tarifa II. rész 23. tétele) oly időben keletkezett, a mikor az utazó consuli alkalmazott a kezdetleges és kevés költséggel járó közlekedési viszonyok számbavételével már a tarifaszerű fuvar-illetményekben kiadásainak megtérítését találta. Az új tarifa tételei más államok tételeivel összehasonlítva aránylag alacsonyak. így példának okáért, mig a tervezet szerint egy főconsul napidíja nálunk 24 Kval, az angol tarifa szerint 4 font sterlingben, az olasz szerint 30 lírában, a német szerint pedig az Európán kivül eső államokban óránkint 2 tallérban van rendszeresítve. KÉPVH. IROMÁNY. 1896—1901. XXXI. KÖTET. . "*" 8