Képviselőházi irományok, 1896. XXXI. kötet • 883-908., CCCXXX-CCCXXXVII. sz.

Irományszámok - 1896-895. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi m. kir. ministernek a m. kir. Központi Statisztikai Hivatal 1901. évi munkaterve tárgyában az országgyülés elé terjesztendő jelentése

895. szám. 173 vizsgálására a közigazgatási hatóságok az 1884. évi XVII. t.-cz. és az 1893. évi XXVIII. t.-cz. által jogosítva vannak -— a megfelelő nyilvántartásokba és följegyzésekbe való közvetlen betekintés útján fog gyakoroltatni. Megjegyzem, hogy ez adatokra munkásvédelmi és ipari politikám szempontjából van szükségem, s ezért az adatok feldolgozását a vezetésem alatt álló ministerium központjában kivánom végeztetni, s ugyanott szerkesztettem meg a kérdőívet is; a m. kir. központi statisztikai hivatal teendőjét csupán az adatok begyűjtése fogja képezni. c) A hivatási balesetek Statisztikája. A hivatási balesetek statisztikájának egy ágát, a nagyipari balesetek statisztikáját szintén az 1899. évben kezdte a statisztikai hivatal művelni, s a vonatkozó felvételi minták az ezen évi kiegészitő munkatervben mutattattak be. Az első két évi adatgyűjtés tapasztalatainak nyomán ezek a kérdőivek is módositásra szorulnak; egyúttal tervbe vétetik az adatgyűjtés kiterjesztése a hivatási balesetek statisztikájának több más ágára, nevezetesen a mezőgazdasági, kis- és nagyipari, s végül a vasúti és hajózási balesetek statisztikájára. A bányászati és kohászati balesetek statisztikájának művelése szintén tervben van, életbeléptetése azonban az 1901. évben még nem történhetik meg, miután az erre vonatkozó tárgyalások a pénzügyminiszter úrral még nem fejeztettek be. Az egyöntetű szervezés föczélja, lehetőleg egységes és összehasonlitásra alkalmas adatokat nyerni minden, a hivatásszerű munkában rejlő veszélyről; fői rányelve — a korábbi adatgyűjtések fejlesztéseképen — a baleset folytán szenvedett munkaképtelenség fokáról megbízható adatokat szerezni. A hivatási balesetek statisztikájának az 1901. évtől kezdve művelendő egyes ágai: 1. A mezőgazdasági balesetek statisztikája. Az adatgyűjtés az orvosok és kórházak bejelentései alapján történik; az orvosok és kórházak a kezelésük, illetőleg ápolásuk alá került minden oly egyénről, a ki mezőgazdasági munka közben sérült meg, szelvényes füzetekben rendelkezésükre bocsátott portomentes levelezőlapon jelentést tesznek a statisztikai hivatalhoz, a baleset helyére, idejére, módjára s a sérült személyi viszonyaira vonatkozó adatokkal. A füzetben visszamaradó második szelvény pedig — a kórlefolyás eredményének ismertetésével — akkor terjesztetik be, a mikor a kezelés már véget ért, a sérült felgyógyulásával, esetleges halálával vagy a kezelésnek bármely más módon való megszűntével. Az ezen második szelvényen foglalt adatok szolgálnak a munkaképtelenség fokának megállapítására. Az adatgyűjtés közvetlenül a magánszemélyek bevallásain alapszik. (A felvételi mintákat!, a mellékletek 31—33. lapjain.) 2. A nagyiipari balesetek statisztikája továbbra is a munkaadóknak a kerületi iparfelügyelőhöz, a betegsegélyző pénztáraknak s a balesetbiztosító társaságoknak pedig a statisztikai hivatalhoz terjesztendő jelentései alapján készül. A munkaadók balesetjelentésébe néhány kérdés szabatosabb szövegezésén kívül az az új kérdés vétetett föl, hogy a baleset idején a gyár hány munkással dolgozott; a betegsegélyző pénztáraktól pedig két jelentés kívántatik; egy a sérülés megtörténtekor s egy másik akkor, mikor a pénztár segítségének igénybevétele megszűnik, a mikor tehát a sérült felgyógyul, meghal vagy a törvényszerű húsz heti segélyezési idő lejár. E második jelentésen a munkaképtelenség tartamának megnevezésén kivül közöltetik a táppénzben vagy temetkezési segélyben a sérült részére kifizetett segélyösszeg is. A balesetbiztosító társaságok bejelentése kizárólag csak ellenőrzési czélokra szolgál. Az adatgyűjtésnek a betegsegélyző pénztárakat illető része közvetve, a munkaadókra s a biztosító társaságokra vonatkozó része pedig közvetlenül is a magánszemélyek bevallásain alapszik; az adatszolgáltatás ellenőrzése a betegsegélyző pénztáraknál az 1897. évi XXXV. t.-cz. 10. §-a alapján a pénztárak könyveibe és följegyzéseibe való közvetlen betekintés útján fog gyakoroltatni. (A kérdőíveket 1. a mellékletek 34—36. lapjain.) 3. A kisipari balesetek statisztikája a betegsegélyző pénztárak fönte miitett bejelentései alapján készül (L. a mellékletek 35. lapján). E bejelentőlapok ugyanis a betegsegélyző pénz-