Képviselőházi irományok, 1896. XXXI. kötet • 883-908., CCCXXX-CCCXXXVII. sz.

Irományszámok - 1896-895. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi m. kir. ministernek a m. kir. Központi Statisztikai Hivatal 1901. évi munkaterve tárgyában az országgyülés elé terjesztendő jelentése

174 895. szám. tárnak minden, munka közben megsérült tagjáról, tehát úgy a kis-, mint a nagyiparban foglalkozókról kiállitandók ; a kétféle jelentés között csupán az a különbség, hogy a kisipari baleseteknél a sérült személyi viszonyaira s a sérülés körülményeire vonatkozó adatokat is a betegsegélyző pénztárak jelentik be, mig a nagyipari baleseteknél ez adatok a munkaadók jelentéseiből dolgoztatván fel, a pénztárak ezek följegyzésére nem köteleztetnek. 4. A vasúti és hajózási balesetek statisztikája. A vasúti és hajózási üzemben előforduló balesetekről az adatokat részben a betegsegélyző pénztárak, részben a pályaorvosok szolgáltatják. A betegsegélyző pénztárak jelentése azonos az ipari balesetekről kiállitott jelentésekkel; ez szolgál a hajózási üzemben, továbbá az ipari, gazdasági, közgazdasági, közúti, stb. vaspályákon előforduló balesetek bejelentésére. A közforgalmú vaspályákon a pályaorvosok szolgáltatnak jelentés.t az előforduló balesetekről legnagyobb részben ugyanoly szöveggel, mint a mezőgazdasági balesetekről az összes orvosok. (L. a mellékletek 37. lapján.) Az adatszolgáltatás itt is a magánszemélyek közvetlen bevallásán alapszik. d) A bűnügyi statisztika módosítása. Az 1900. évi január elsejével gyökeresen újjá szervezett bűnügyi statisztikai adatgyűjtésnél eddig szerzett tapasztalatok szerint a törvényszéki ügylapok kitöltése a bűnvádi eljárást részletekig követő kérdéseivel aránytalanul nagy terhet rótt az adatszolgáltató kir. ügyészségekre, a nélkül, hogy valamennyi kérdésének statisztikai feldolgozása egyes kérdéseknek a központi revízió útján alig ellenőrizhető eltérő értelmezése következtében hü képet nyújthatott volna az új bűnvádi eljárási szabályok gyakorlati alkalmazásáról. Ehhez képest a most használatban lévő A. jegyű ügylapok (mintájuk a hivatal 1900. évi munkatervében közöltetett) mindazon kérdőpontjai elhagyatnak, a melyekre adott válaszok az eddigi tapasztalás szerint egyöntetűség és megbízhatóság tekintetében értékkel alig birnak. Elmaradnak továbbá azok a kérdőpontok is, a melyek feldolgozása érdemleges tanulságokat különben sem nyújtana. E szempontok figyelembevételével elejtetnek az ügylap 1. a), b) c); 3., 6, 13., 14., 17., 18., 19., 20. b) és c) 23., 25. és 26. kérdőpontiai,' mig a többi kérdőpontok az áttekinthetőséget inkább előmozditó csoportositással az egyszerűsített adatgyű|tési mintán is benfoglaltatnak. Az adatszolgáltató' kir. ügyészségek munkaterhének jelentékeny könnyítését fogja maga után vonni különösen a régi A. jegyű ügylap az ügy eg) esitésére és áttételére vonatkozó 6. kérdőpontjának mellőzése, a minek következtében a Ur. ügyészségeknek a más ügygyei való egyesítéssel vagy más hatósághoz való áttétellel befejezett ügyekről lapot egyáltalában nem kell kiállitaniok. E kérdés elejtése az ügyészségek munkaterhének könnyítése mellett indokoltnak mutatkozott azért is, mert e kérdés csupán a kir. ügyészségeknek — az Lazságügyministér úrhoz felterjesztett, kimufatásból, tehát, más úton is megállapítható — ügyforgalmára nézve bir jelentőséggel, statisztikai szempontból azonban azért nem fontos, mert az ügyészségektől áttett ügyek csaknem kivétel nélkül a kir. járásbíróságokhoz kerülvén, adataik a járásbíróságoktól beterjesztett ügylapokon megvannak. Miután annak következtében, hogy az áttétellel befejezett ügyekről statisztikai lapot nem kell kiállítani, az ügyészségek ügyforgalma a statisztikai lapok alapján úgy sem volna kimutatható, sfatisztikai lapok kiállítása oly ügyekről, a melyek más ügygyei egyesittettek s így a rájuk vonatkozó adatok más ügylapon úgy is meg vannak, szintén mellőzhető s igy a régi ügylap 6. kérdőpontja egész terjedelmében elejthető volt. További módosítás itt, hogy az említett kérdőpontok elhagyása következtében jelentékenyen kevesebb pontból álló A. jegyű ügylappal egyesittetett a B. jegyű egyéni lap, a melynek kérdései 14-től kezdődőleg csatlakoznak az ügyre vonatkozó általános előző kérdésekhez. Indokolttá tette ez egyesítést az, hogy ilyképen az ügy összes fejleményei, a melyek eddig az A. és B. lapok összevetéséből tűntek ki, most mái.- egy lapról leolvashatók, a mi nemcsak a központi felülvizsgálatnak és feldolgozásnak szolgál tetemes könnyebbségére, de azért is czélszerű, mert az ügyek többségében csak egy terhelt van s igy az ügy teljes áttekintése az ügyek nagyobb