Képviselőházi irományok, 1896. XXXI. kötet • 883-908., CCCXXX-CCCXXXVII. sz.

Irományszámok - 1896-895. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi m. kir. ministernek a m. kir. Központi Statisztikai Hivatal 1901. évi munkaterve tárgyában az országgyülés elé terjesztendő jelentése

172 895. szám. adat már ez úton is rendelkezésére fog állani. E kibővitéssel kapcsolatban a halálozási statisztikai lapon még az a változtatás is történt, hogy az elhunyt születésének anyakönyvi számára vonatkozó kérdés, a mely eddig a halálozási lap fejrovatai között foglaltatott, czélszerüség okáért mint új 7. kérdőpont a születés idejét tudakoló új kérdőpont mellé helyeztetett át, hogy igy az anyakönyvvezető, a midőn az elhunyt születési anyakönyvét fellapozza, az ott nyert felvilágosítás alapján mindjárt mindkét összefüggő kérdésre megfelelhessen. Az elhalt születési idejének tudakolásán és a statisztikai lapon való kitüntetésén kivül egyúttal életkorának kitüntetése is a központi feldolgozás könnyebbsége végett kivánatos s e mellett az anyakönyvvezetőnek semmi különös munkát nem okoz, mivel az elhalt életkorát a halotti anyakönyvbe úgy is be kell jegyeznie. A halálozási statisztikai lap 5. kérdésének emiitett, az anyakönyvvezető megterhelése szempontjából számba alig jövő bővítésével szemben elmarad az elhunyt atyjának, törvénytelen gyermekeknél az elhunyt anyjának foglalkozását tudakoló 9-ik kérdés, a melyre kivált idősebb korban elhalt egyénekre vonatkozólag pontos feleleteket kapni különben sem sikerült s a mely ennek következtében statisztikailag nem is volt kihasználható. Elhagyatnak továbbá az eddig használatban lévő halálozási statisztikai lapok 18., 19. és 20. kérdőpontjai, a melyek a 7. évnél fiatalabb korban elhaltakra vonatkozólag tartalmaztak bizonyos különleges kérdéseket (az elhalt gyermek egyes vagy többes születése, származásának törvényessége és a házasságkötés éve, a mely házasságból származott). E kérdések elejtését, a mellett hogy statisztikailag eddig sem használtattak fel, indokolttá tette az, hogy adataik anyakönyvi bejegyzés tárgyait nem képezik, s igy pusztán statisztikai adatszolgáltatás czéljából kellett az anyakönyvvezetőnek feltenni e kérdéseket s kitöltésük épp azért az anyakönyvvezetőre nézve nagyobb megterheléssel is járt, mint a többi .kérdőpontoké. Végül megemlitem, hogy a 15. a), illetőleg az új mintájú lapnak az orvosi kezelést tudakoló 16. a) kérdőpontja ezúttal úgy fogalmaztatott meg, hogy oly egyének, a kiket utolsó betegségükben orvos nem kezelt, ne minősittessenek orvosi kezelésben részesültek gyanánt. Az eddigi tapasztalás szerint ugyanis az anyakönyvvezetők az orvosi értesitőt oly esetekben is elküldöttek a bejelentő által megnevezett orvoshoz, a midőn az utóbbi a beteget halála előtt hónapokkal s nem is a halált okozó betegségében kezelte, holott ilyenkor az orvosnak természetesen nincs módjában, hogy a halált okozó betegséget megnevezhesse. Az emiitett kérdőpont világosabb fogalmazása következtében az ily esetekben az anyakönyvvezetőnek és a kezelő orvosnak az orvosi értesitö felesleges kiállításával és beküldésével okozott munka a jövőben el fog kerültetni. (A felsorolt módosításokat tartalmazó halálozási statisztikai lapot 1. a mellékletek 17. lapján.) i) Gyári és munkabér-Statisztika. Tárgya a gyári személyzeti és munkásviszonyokra vonatkozó fontosabb adatoknak, nevezetesen a gyárak tiszti és munkáslétszámára, a munkaidőre, munkabérekre s a munkások jólétét czélzó intézményekre vonatkozó adatoknak gyűjtése. Az adatgyűjtés első izben az 1899. évre terveztetvén, a kérdőív a statisztikai hivatalnak ezen évi kiegészítő munkatervébe vétetett fel. Az 1900. évben az adatgyűjtés szünetelt; az 1901. évtől kezdve azonban az adatgyűjtés rendszeres folytatása terveztetik, a mellékletek 21—28. lapjain látható kérdőív segélyével. A korábban használatban volt kérdőívből a gyári berendezésre vonatkozó rovatok elhagyattak, a munkásviszonyokat illető kérdések pedig — a nyert tapasztalatok alapján — újból szövegeztettek. A kérdőívet a gyárak és ipartelepek a statisztikai hivataltól közvetlenül kapják s kitöltés után közvetlenül is terjesztik vissza. Az adatszolgáltatás a magánszemélyek közvetlen bevallásain alapszik; az adatszolgáltatás megbízhatóságának ellenőrzése az 1897. évi XXXV. t.-cz. 10. §-ának első bekezdése alapján — tekintettel arra, hogy a gyárak és ipartelepek azon vállalatok közé tartoznak, a melyeknek meg-