Képviselőházi irományok, 1896. XXXI. kötet • 883-908., CCCXXX-CCCXXXVII. sz.
Irományszámok - 1896-895. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi m. kir. ministernek a m. kir. Központi Statisztikai Hivatal 1901. évi munkaterve tárgyában az országgyülés elé terjesztendő jelentése
895. szám. 171 menyre, hogy ezen egyéni adatgyűjtés a ki- és bevándorlási adatok ellenőrzésére — a mi az egyénenkinti részletes adatgyűjtésnek tulajdonképpeni czélja volt — alkalmasnak nem bizonyult, ezentúl az egyéni vonatkozású adatok teljes mellőzésével, csupán az átkelők számbeli adataira fog szorítkozni, mely egyszerűsítés folytán a határszéli közegek eddigi teendői lényegesen kevesbednek. 4. Az ország közbiztonsági állapotaira és a csendőrség és rendőrség tevékenységére vonatkozó s a statisztikai hivatalnak 1899. évi munkatervében közölt adatgyűjtő minta — a belügyminister úrnak hozzájárulásával — csak annyiban módosittatik, illetve részben már a folyó év elejétől fogva módosíttatott, a mennyiben az új bűnvádi eljárásnak az 1900. évi január hó 1-én történt életbeléptetése az új eljárással való összhangzás okáért bizonyos változtatásokat tett szükségessé, Áttérve a m. kir. központi statisztikai hivatal 1901. évi munkatervébe felvett jelentékenyebb újításokra, ezeknek ismertetése alább következik: a) A népmozgalmi statisztika keretébe tartozó halálozási statisztikai lapnak halandósági táblák szerkeszthetese czéljából egy új kerdöponttal való kibövitese s néhány más kérdőpont elhagyása által való egyszerűsítése. Halálozási statisztikánk ez időszerint az elhaltaknak csak betöltött életkorát mutatja ki s nem tünteti fel egyúttal az elhaltak születésének évét. Ez utóbbi adatnak a halálozási lapra való felvétele pedig már csak abból a szempontból is nagyon ajánlatos, mivel a születés időpontjának tudakolása esetén a betöltött életkorra vonatkozólag is pontosabb adatokat kaphatunk. E mellett azonban a születés évének a halálozási lapon való kitüntetése arra is módot nyújt, hogy az elhalálozásokat a születésekkel állithassuk párhuzamba s ez egybevetés alapján az egyes nemzedékekről halandósági táblát szerkeszszünk. A halandósági tábláknak ez a neme, a mely egy-egy nemzedéknek a születéstől az elhalálozás sig való figyelemmel kisérésén alapszik, sokkal pontosabb képét adja a halandóságnak, mint azok a halandósági táblák, a melyek csupán a népesség és az elhaltak életkor szerinti megoszlásának egybevetésén alapulnak. A halandósági táblák ez utóbbi neméhez a szükséges alapszámokat részint a legközelebbi népszámlálás, részint népmozgalmi statisztikai adatgyűjtésünk már jelenlegi keretében is rendelkezésünkre adja, (csak az kell, hogy a feldolgozás az elhaltakat ne korcsoportok, hanem korévek szerint részletezze), kívánatos azonban, hogy legalább 1901-től fogva — tekintettel arra, hogy ez év népszámlálás éve s egyúttal egy új század kezdete — a halandósági táblák tökéletesebb alakjának a nemzedékek halandósági táblájának szerkesztését is megkezdhessük. E czélt kívánja szolgálni az az újitás, hogy a halálozási statisztikai lapokon — a melyek mintája legutóbb a hivatal 1899. évi munkatervében közöltetett — az 5. kérdőpont < gy újabb 6. kérdőponttal oly módon bővíttetik ki, hogy a betöltött életidő mellett a születés időpontját is tudakolja, ez utóbbit azonban csak az öt évnél fiatalabb korban elhalt gyermekekről, minthogy egyrészt annak következtében, hogy e halandósági tábla természetesen csak az ezután születendő nemzedékekre vonatkozólag lesz szerkeszthető, a czélnak az is teljesen megfelel, ha a tökéletesebb adatgyűjtés egyelőre a legfiatalabb korban elhalt egyénekre szorítkozik, másrészt pedig ez által elérjük azt, hogy csak azon elhalt egyénekről kell az anyakönyvvezetőknek a születés időpontját is kitüntetni, a kiknek születése már az állami anyakönyvekbe van bejegyezve, a kik születési éve tekintetében tehát már ezen oknál fogva is pontosabb adat várható. Ugyanezen okból az elhalt születési évének kitüntetése csak öt évenkint lesz újabb és újabb öt évvel magasabb életkorra kiterjesztendő. A halálozási statisztikai lap ez új 6. kérdésének kitöltése annál kevesebb teherrel jár az anyakönyvvezetőre nézve, mert abban az esetben, ha az elhalt ugyanazon anyakönyvi kerület születési anyakönyvébe van bejegyezve, a mely kerületben az elhalálozása történt, — a mi éppen az öt éven alul elhaltaknál nagyon is gyakran fordul elő, — az anyakönyvvezetőnek úgy is kötelessége a születési anyakönyvet fellapozni a halálesetnek a széljegyzetben való feljegyzése végett s igy a születés időpontjára vonatkozó 22*
