Képviselőházi irományok, 1896. XXX. kötet • 855-882., CCCXIX-CCCXXIX. sz.

Irományszámok - 1896-858. Törvényjavaslat a gazdasági munkás- és cselédsegélypénztárról

858. szám. 89 2. §. A községi segélyalap bevételeit képezik: a) az 1898. évi II. t.-cz. alapján kiszabott és befizetett büntetéspénzek; b) ugyanazon törvény 3. §-a alapján az elveszett vagy megsemmisült igazolványok másodlatának kiállításáért beszedett díjak ; i c) az ugyanazon törvény végrehajtása tárgyában 2000/eln. 98. sz. a. kiadott földmívelésügyi m. kir. ministeri rendelet alapján kiszabott pénzbírságok; d) a községnek, a törvényhatóságnak vagy egyeseknek e czélra szánt adományai. 3. §. A községi segélyalapok czélja: a) az arra érdemes, igazolványnyal biró s önhibájukon kivül segélyre szorult gazdasági munkások segélyezése; , b) a gazdasági munkások segélyegyleteinek és szövetkezeteinek támogatása. 4. §. A községi segélyalapok a községi szegényalaptól s egyéb községi pénztáraktól elkülönítve, minden tekintetben a községi számvitelről szóló ( ^sSF) szabályrendelet rendelkezései értelmében kezelendők. A segély iránti kérelmek felett a 8. §-ban megjelölt bizottság meghallgatása után a községi elöljáróság (biró, jegyző), illetve a városi tanács határoz," s a megállapított segélyösszeget a segélyalapból kiutalványozza. 5. §. A segélyezésekre rendszerint a segélyalapoknak kamatjövedelme vehető igénybe. Szükség esetén a községi elöljáróság, illetve városi tanács előterjesztése alapján a képviselő-testület megengedheti, hogy a segélyezésekre részben vagy egészben a segélyalap tőkéje is igénybe vétessék. 6. §'. A segély rendszerint visszafizetés kötelezettsége mellett adatik. Egy munkásnak egyazon évben legfeljebb korona segély adható. A segély után kamatot szedni semmi körülmény között sem szabad. A visszafizetésre hónapnál rövidebb és hónapnál hosszabb határidő nem szabható meg. Az elöljáróság, illetve a tanács a visszafizetésre még hónapi halasztást adhat, s indokolt esetben a 8. §-ban megjelölt bizottság meghallgatása után a követelés törlése iránt a képviselő-testülethez előterjesztést tesz. A segély részletekben is visszafizethető. Ha a segélyezett a segély visszafizetése előtt meghal, örököseitől a követelés be nem hajtható s törlése a képviselő-testület által elrendelendő. 7. §. Segélyben nem részesíthető : a) a kinek igazolványa nincs; b) a ki az 1898. évi II. t.-cz. vagy az 1876. évi XIII. t.-cz. alapján büntetve volt, a büntetés kitöltésétől számított egy éven belül; c) a ki a segélyalapból visszatérítés kötelezettsége mellett nyert segélyt halasztás, illetve törlési engedély nélkül önként le nem fizette. 8. §. A képviselőtestület a helybeli igazolványnyal biró munkások közül évenkint munkást jelöl ki, s azokból véleményező bizottságot alakit. E bizottság két tagjának véleménye minden segélyezési ügyben meghallgatandó. A bizottság véleménye az elöljáróságot, illetve tanácsot nem kötelezi. 9. §. A járási főszolgabíró (r. t. városokban az alispán) a rendszeres hivatalos vizsgálatok alkalmával a segélyalap kezelését megvizsgálni köteles. 10. §. A segélyt kérő feleknek a segélyt megtagadó határozatok ellen a községekben a járási főszolgabíróhoz, rendezett tanácsü városokban az alispánhoz, törvényhatósági joggal felruházott városokban a közigazgatási bizottsághoz lehet felebbezni. A segélyezés kérdésében hozott másodfokú határozatok végérvényesek. 11. §. Az elöljáróság, illetve tanács és a képviselő-testület azon segélyösszegekért, a melyeknek engedélyezése vagy behajtása körül könnyelműen s a köteles gondosság nélkül járt el, anyagilag felelős. A segélyezésekre vonatkozó általános határozatok után a 13—20. §-ok a rendes tagok segélyezésére vonatkozó szabályokat állapítják meg. Mielőtt a részletekre áttérnék, helyén való lesz itt a segélyezésekről általános képet adni. A javaslat szerint a tagot az intézmény a következő esetekben segélyezi: a) na a tagot baleset éri, bár nem munka közben (13. §.), b) ha a tagot munkaközben éri baleset (14. §.), KÉPVH. IROMÁNY. 1896 1901. XXX. KÖTET. 12