Képviselőházi irományok, 1896. XXX. kötet • 855-882., CCCXIX-CCCXXIX. sz.

Irományszámok - 1896-857. Törvényjavaslat közérdekű öntöző csatornák létesitése tárgyában

857. szám. 69 megkeresést még akkor is teljesíteni'kell, ha az összeírás egyéb adatai a telekkönyvnek, vagy az áttett térképnek adataival nem egyeznek is meg, vagy ha az átvett térkép a telekkönyvi térképpel összhangzásban nincsen. A megkeresés akkor s annyiben is teljesítendő, ha s a mennyiben a telekkönyv szerint még más részletek is tartoznak a jószágtesthez, mint a melyeket az összeírás ilyenekül felsorol. De meg kell tagadni, s illetve el kell utasítani a megkeresést annyiban, a mennyiben az összeírásban kitett számú telekjegyzőkönyv a községi telekkönyvben elő nem fordul, — vagy ha ily számú telekjegyzőkönyv előfordul ugyan, de abban nincsen oly jelzőjü ([., II., III. stb. :+) jószágtest, minőt az összeírás feltüntet, — vagy végül, ha az összeírásban kitett számú telekjegyzőkönyv s ebben az összeírásban kitett jelzőjű jószágtest is megvan ugyan, de a telekkönyvben a jószágtest alkatrészeként nem szerepel olyan részlet, mely az összeírás szerint a jószágtesthez tartozik. A 38. §. egyrészt megelőzni kívánja a kétségre adott okot s alkalmat nyújtó általános tartalmú bírói határozatok hozatalát, másrészt elejét akarja venni annak is, hogy az illető jószágtestek szabatos megjelölésére nem szükséges adatok a t)irói határozatba felvétessenek s ez által a határozat túlterjengőssé tétessék. Magától értetődik, hogy a kereszt alatti jószágtest határozott megjelöléséhez az illető birtokrészlet telekkönyvi helyrajzi számának felvétele is tartozik. Ha a telekkönyv szerint a jószágtest más részleteket is foglal magában, mint a melyek az összeírás szerint hozzátartoznak, a mi a 37. §. szerint a megkeresés teljesítésének akadályát nem képezi, a határozatban a részleteket azért kell a telekkönyv, szerint felsorolni, hogy a telekkönyvi tulajdonos meg a társulat is értesüljön arról, miszerint a felveendő kölcsön biztositéka e részben a közigazgatásilag megállapított mértéken túl terjed. A §. másik bekezdésében előirt felsorolás czélja az, hogy

x a felekre nézve világosabbá s igy könnyebben elhárithatóvá tegye a telekkönyvi kitüntetésnek fenforgó akadályát. Magától értetődik, hogy, a mennyiben az elutasításnak oka abban rejlik, hogy az összeírásban kitett számú telekjegyzökönyv, vagy az ott kitett jelzőjű jószágtest a községi telekkönyvben, illetőleg a megfelelő telekjegyzőkönyvben elő nem fordul, a határozatban ezt az okot is elő kell adni. A 39. §. a dologi teher kitüntetésének rapjára nézve a hasonló tartalmú eddigi törvényes szabályokhoz csatlakozik. Az elutasítás feljegyzésének mellőzése a biitoklapot a nélkülözhető bejegyzésektől kívánja megkímélni, mi annál inkább helyt foghat, mert ha megváltoztató, felsöbirósági határozat alapján esetleg megtörténik utóbb a kölcsön telekkönyvi kitüntetése, ez a maga törvényes prioritását úgyis megtartja s az időközben bejegyzett közönséges jelzálog- s hasonló terheket megelőzi. A 40. §. 2. bekezdése kimondja, hogy nem kell kézbesíteni a határozatot annak, kinek jószágtestére nézve a telekkönyvi kitüntetés megtagadtatott, és hogy a. telekkönyvi kitüntetés elrendelése esetén is elég, ha a telekkönyvi tulajdonosnak csupán az őt érdeklő kivonat kézbesittetik. Természetes, hogy a bíróság nem jár el szabályellenesen, ha kötelességén túl a megtagadó határozatot és vagy általában az egész határozatot kézbesitteti a telekkönyvi tulajdonosnak. A 3. bekezdés kételyek megelőzése végett világosan előírja az itt érintett két esetre az ügygondnok kezéhez való kézbesítést, mig a 4. bekezdés általában minden esetre, melyben a kézbesítés ügygondnok kezéhez történik, világosan kizárja a hirdetményi eljárást. A 41. §. külön szabályozza, hogy a bejegyzés teljesítéséről szóló bizonyítvány hová