Képviselőházi irományok, 1896. XXX. kötet • 855-882., CCCXIX-CCCXXIX. sz.

Irományszámok - 1896-857. Törvényjavaslat közérdekű öntöző csatornák létesitése tárgyában

64 857. szám. az Öntözhető területnek egy harmadrésze, 6.670 kat. hold. A társulat egy lehető pénzügyi alakulásának kiszámitásánál abból a feltételből történt kiindulás, hogy csak a 4ik évben lép be 330 kat. hold új terület a társulatba; azontúl minden évben 500 kat. holdnak belépése van feltételezve addig, mig az öntözés a csatorna vizének teljes kimerítésével 20.000 kat. holdra lesz kiterjesztve. A terv szerint a terület öntözésére szükséges csatornahálózat költsége 2,800.000 korona befektetést igényel; ebből az összegből az alakulás után a főcsatorna és műépitményeibe 2,400.000 koronát kell befektetni; — a társulat tehát egyelőre csak ennyi kölcsönt vesz fel; — az alakulás után belépő területek a csatornahálózat fokozatos kiépítését teszik szükségessé, e czélból a társulat az alakulás után 8-ik évben 400.000 korona további kölcsönt vesz fel,«hogy ebből az összegből a felmerülő szükséghez képest építhesse ki az öntöző, esetleg lecsapoló csatornákat. A társulati évi teher az első hét évben a 2,400.000 korona kölcsön után 5°/o-os annuitást tételezve fel 120.000 korona, a 8-ik évtől kezdve 140.000 korona lenne, a mihez a kezelés, fentartás stb. költség hozzáadandó. — A kezelés, feritartás stb. évi költsége a társulat művei kiépítésének és az egész szervezet működésének feltételezése mellett évi 124.000 koronára lett számítva. Ezek szerint az alakuláskor a számba veendő évi költség az alapító tagok által elvállalt holdankénti maximum megállapításakor következő lenne: Kölcsöntörlesztés annuitása 140.000 korona Évi kezelés, fentartás stb. költsége . 124.000 » Összesen . . . 264.000 korona, a melynek felét, azaz évi 132.000 koronát kellene a társulat alapításánál a 6670 kat. hold területnek elvállalni, a mi holdanként járulék maximum összegéül 19 korona 80 fillért fogna kiadni, — és egyúttal a tőketörlesztés idejére a lehető legkisebb holdankénti évjárulék nagyságát 9 korona 90 fillérben, azaz kerek tíz koronában állapítja meg. A társulat megalakítása után az első években azonban a holdankénti évi járulékot az elvállalt maximum alá csökkenteni lehet egyrészt az áltál, hogy a társulat a megalakulás utáu csak annyi kölcsönt vesz fel, a mennyi -— több évi kedvező fejlődést feltételezve az alakuláskor létesítendő csatorna és egyéb művek költségeire — jelen számított esetben 2,400.000 korona — szükséges, mert ez által a kamat- és tőketörlesztési teher csökkenvén, az alapító tagok által az első években viselendő évi járulék és igy az állam által viselendő évi hozzájárulás összege is kisebb lesz, mint ha az egész tőke egyszerre vétetnék fel. Hasonlóan kisebb lehet az évi járulék az első években a számított maximumnál azért is, mert a kezelés, fentartás költsége is a 124.000 koronánál kisebb lesz. Miután azonban a kezelés és fentartás költségeinek alakulásáról közelítő képet sem lehet adni, a számításban az van feltételezve, hogy a kezelés, fentartás költségére, tekintet nélkül a valódi szükségletre, a maximum, tehát 124.000 korona fog a társulat költségvetésében a szükséglet rovatába beállittatni; — ennek, feltételezése mellett annak fedezetéről egyrészt a társulati tagokra való kivetés, másrészt az állami hozzájárulás útján kellene gondoskodni. Az alapul vett példa szerint a társulati tagok a belépéstől számított első 13 évben 18 kor. 50 fiU. évi holdankénti járulékot fognak viselni; — a belépéstől számított 14 évtől a belépéstől számított 27-ik évig, tehát 14 éven át az évi holdankénti járulék 17 kor. 80 fillérről évi 10 koronára száll le a táblázatban látható számszerű lépcsőkben. A belépéstől számított 27-ik évtől a társulat fennállásának 57-ik évéig 10 koronát tenne ki az évi holdankénti járulék. Az 58-ik évtől kezdve törlesztetvén a kölcsönök, az évi járulék a kezelés, fentartás stb. évi 124.000 kor. összegének megfelelőleg holdanként átlag csak 6 kor. 20 fillért fognak kitenni. Ezen kimutatás adatainak figyelmes áttekintése azt láttatja, hogy az 1—34. éveknek